Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

TÓTH Béla: Tímármanufaktúrák és működésük Magyarországon a 18-19. században

mányokkal szemben. így pl. az ún. halászcsizmához szükséges „zsírosbőrt" csak tőlük vásárolták. Említést érdemelnek még a következő felvidéki tímármanufaktúrák is: Rozsnyón Marko József és Hokky Béla tímársága, Nagybossányban Schmidt Adolf és Tsa. tímárműhelye, Érsekújváron Bánkihegyi C. J. tímársága, Zsolnán Chlaudeczky János tímárműhelye, Vágújhelyen Quitt Vilmos tímársága, Körmöcbányán Nikolay Alajos tímárműhelye és még számos kisebbnagyobb tímármanufaktúra. A keleti országrész (Erdély). E területen már a 14. században is fejlett magyar és szász tímárságok, cserzővargák működtek. Későbbi fejlődésüket a török megszállás kevésbé érintette, mint az ország többi részét, és így a 17-19. században kedvező körülmények mellett alakulhattak ki a manufakturális tímárműhelyek. Egyik fő gyártmányuk a bocskorbőr volt, ezenkívül foglalkoztak box-, szíjazat- és talpbőr előállításával, továbbá átvették a „szömörcés juhbőr" gyártását is. Az Erdélyben létesült fontosabb tímártelephelyek a következők: Szatmárnémetiben: Erdei István, Bátori Zsigmond és Formvald József tímárságai, Kolozsvárott: Rainer család bőrüzeme, Medgyesen: Karres famflia tímárműhelye, Besztercén Dengler-féle tímárság. A Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen működő tímárműhelyek készítették a legtöbb szömörcés juhbőrt. A szászok lakta vidéken Brassóban: Miess testvérek, Schlandt Móritz és Scherg testvérek tímársága, Nagyszebenben: Zacharias S. és Szászsebesen: Glaser József és Dahinten Rudolf tímárok, továbbá Lúgoson: Deutsch Izidor és Fia, Ver sec en: Szavits Mita tímárságai működtek. A déli területek tímármanufaktúrái közül kiemelkedett Fiumében: a Ruzich G. és a Baccarich-Simonich bőrüzem, Zágrábban Stern Jakab tímárműhelye, Eszéken: Bartalovich József tímársága, Újvidéken: Hellein Miklós műhelye. Továbbá említést érdemelnek még a Kulán, Rumán, Topolyán, Apatinban, Pancsován stb. működő tímárságok. Tímármanufaktúrák és kialakuló bőrgyárak párhuzamos működése a 19. században A 19. század közepétől a manufaktúra jellegű tímárság a megnövekedett igényeknek kéziszerszámos termelésével már nem tudott eleget tenni. A haladás szükségessége egyre erősebben jelentkezett. A gőzgép és az elektromos energia felfedezésével kezdődő ipari forradalom - bár megkésve -, de olyan folyamatot indított el, amely a bőrcserzésben is gyökeres változást jelentett: a tímármanufaktúrákat fokozott versenyképességre késztette műhelyük fokozatos gépesítésével. A motorikus erőre való áttérés lehetővé tette a termelékenység növekedését, valamint az olcsóbb árubőséget. A magyar bőrgyártás a hazai iparágak közül elsők között volt, amely megközelítette a nagyipari színvonalat. Az országban létesült első bőrgyárat 1812-ben a Szabolcs megyei Vencsellön