Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

TAKÁCS Péter-UDVARI István: Adalékok a Felső-Tisza-vidék sógazdálkodásáhoza 18. század végéről (Máramarostól Szepesig)

zárólag ezek a vallomások képezik, ezért ezekre ezt követően nem hivatko­zunk, csak jelezzük, hogy a mikrofilmek vármegyék rendjében, azon belül vagy a községek ábc-rendjében, vagy az összeíró biztosok által bejárt szaka­szok településeinek ábc-rendjében található fel a forrásanyag. Lásd még: Ta­kács Péter-Udvari István: Szlovák nyelvű paraszti vallomások Mária Terézia korából. (Adalékok a zempléni ruszin és szlovák községek történetéhez). Vas­vári Pál Társaság Füzetei 7. Nyíregyháza, 1992.; Udvari István: A Mária Teré­zia-féle úrbérrendezés szlovák nyelvű dokumentumai. Szepességi ruszin falvak népélete Mária Terézia korában. (Slovenské dokumenty urbárskej regu­ládé Márie Terézie. zWot l'udu v rusínskych obciach na Spisï v dobé panovania Márie Terézie. Vasvári Pál Társaság Füzetei 4. Nyíregyháza, 1991.) 6. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. I—II. Pest, 1850., Fé­nyes Elek: Magyar országnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani álla­pota statistikai és geographiai tekintetben. I-VI. Pest, 1836-1840., Fényes Elek: Magyarország leírása. Pest, 1847. 7. Fényes: Magyarország geographiai szótára i. h. 8. Uo. 9. Máramaros megye úrbérrendezési anyagából viszonylag kevés vallo­más maradt fenn, de a vallomások és a hozzájuk kapcsolódó contractusok egyértelművé teszik, hogy főleg a kamarai uradalmak falvai szolgáltatták a só­bányákhoz és szállításhoz szükséges kézi-, kézműipari és szekeres munkák zö­mét, kivéve a szakismeretet igénylő bányászatot, amit betelepített bányászok végeztek. 10. Tokaj, a Hegyalja és a felvidéki vármegyék úrbéres lakóinak kapcsola­táról legújabban lásd: Udvari István: Adatok Hegyalja és a zempléni szlovák, valamint ruszin falvak kapcsolatainak történetéhez. In: Bencsik János-Viga Gyula (szerk.) A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza. I. Miskolc, 1988. 48-60.; Uö: Abaúj, valamint Torna vármegyék jobbágynépe Tokaj-Hegyalján a XVIII. század második felében. In: Bencsik János-Szakái Jenöné: Tanul­mányok Tokaj-Hegyalja múltjából. H. Miskolc, 1990. 38-46., Uö: Szepességi falvak kapcsolata Tokaj-Hegyaljával a XVIII. század végén. In: Bencsik Já­nos-Szappanos Erzsébet: (szerk.) Tokaj és Hegyalja. I. Miskolc, 1989. 102­114. Uö: Mária Terézia korabeli Sáros vármegyei szlovák nyelvű paraszti bevallások lengyel vonatkozásairól. Herman Ottó Múzeum Közleményei. To­mus 27. Miskolc, 1992. Uö: Sáros vármegye jobbágynépe Tokaj-Hegyalján Mária Terézia korában. (Adatok a sószállításról) In: Bencsik János-Szakái Je­nöné: (szerk.) Tokaj és Hegyalja VI. Miskolc, 1992. 11. Takács Péter-Udvari István: Adalékok Torna vármegye vásárai és a vá­sározó Torna megyeiek 18. századi történetéhez. Herman Ottó Múzeum Közle­ményei. 26. Miskolc, 1989. 54-59. 12. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Bp. 1990.62-63.

Next

/
Thumbnails
Contents