Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

VERES László: A tőkés kisvállalkozások Gömör vármegye ipari szerkezetében a 19. század második felében

Jegyzetek 1. Tanulmányom „A Miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara Jelentésééinek adataira épül. A Borsod, Heves és Gömör vármegyék közgazdasági viszonyairól készült jelentések 1878-tól láttak napvilágot és a Herman Ottó Múzeum Történeti Dokumentációjában 53.2751.1. leltári szám alatt találhatók. 2. E kutatási program keretében eddig megjelent: Veres László: Borsod kisiparának szerkezeti változásai a XIX. század fordulóján. VEAB Értesítő. Veszprém. 1989. 31-42. 3. Az iparkamarai jelentés 1898-1900 közötti időszakból az alábbi részletes adatokat közli: 1898. évben 1 858 840 q 14 470 213 K értékben 1899. évben 1 975 581 q 15 248 504 K értékben 1900. évben 1 687 866 q 11 011 565 K értékben 4. A gömöri kohók munkáslétszáma 1890-ben: 1. Likér 273 fő, 2. Nyusta 45 fő, 3. Kieskova 70 fő, 4. Rudna 31 fő, 5. Betlér 65 fő, 6. Oláhpatak 25 fő, 7. A. Sajó 36 fő. 8. Berzéte 22 fő. 9. Gombaszög 24 fő, 10. Vigtelek 75 fő, 11. Dernő 212 fő, 12. Tiszolc 125 fő, 13. Dobsina 24 fő, 14. Henczkó 16 fő, 15. K. Tapolcza 16 fő. 16. Gölnicz 17 fő, 17. Tesmin 18 fő, 18. Chisnyoviz 250 fő. 5. Gömör vasérctermelése 1898-1900 között: 1898. évben 3 556 416 q 2 068 270 K értékben 1899. évben 3 995 602 q 2 247 222 K értékben 1900. évben 3 419 879 q 2 218 165 K értékben 6. Vassalak termelés Gömörben 1898-1900 között: 1898. évben 181 137 q 78 562 K értékben 1899. évben 195 574 q 65 373 K értékben 1900. évben 336 447 q 121 738 K értékben 7. A kamarai jelentés a cserkitermelés technikájáról is tájékoztatást ad. Ezek alapján „Szakértők szerint a gömör megyei tölgyfa-cser felettébb becses. A cserhántók bizonyos előszerettel keresik e megyében az eladásra kerülő erdőket. A birtokosok egy része erdőit olyan üzembe vette, hogy a hántást évrőlévre folytatja. A megyei lakosság oly ritka ügyességgel ért a cser kezeléséhez, hántásához és osztályozásához, mint tán sehol e hazában. Termelésük úgyszólván kizárólag a külföld részére adatik el. Németországnak minden jelentősebb bőrgyára Felső-Magyarországban fedezi szükségletét részben vagy egészben". 8. Az üzemben 3 gázkemencét használtak. A metszett üvegek mennyisége átlagosan 90 000 schokk volt évente. 9. A gyárban egy Girard turbina és egy fekvő cilinderes gőzgép üzemelt. Ezek 80 ill. 10 LE voltak. Évente 10 500 mázsa csomagolópapírt készítettek.