Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

J. HALÁSZ Margit: Az Egyetemi Nyomda és könyvbizományosai a 19. század első felében

Ezek a bizományosnévsorok tájékoztatást nyújtanak azzal kapcsolatban is, hogy milyen értékben vásároltak az Egyetemi Nyomdától. Két esetben - az 1803/1804-es és az 1824-es lajstromnál - tudunk az adósságaikból, illetve a feltüntetett évi, illetve fél évi forgalmukból is következtetni. Természetesen a jelzett két év töredékes adataiból még nem tudjuk megállapítani a könyvkereskedők évi forgalmát, de mint tendenciát figyelembe vehetjük. 1803/1804-ben az évi legkisebb forgalma az Egyetemi Nyomda könyveiből Lippert Károly és Schröer Károly pozsonyi könyvkereskedőknek volt (87, illetve 27 forint), a legmagasabb pedig Ahlen János nagyszombati könyvkötőnek (2415 forint) és Müchler Ferenc zágrábi könyvkereskedőnek (2512 forint). 1824-ben az első félévi forgalomból tudunk kiindulni: a legkisebb forgalmat Schultz István könyvkötő Kis-Csalomián (23 ft 27 kr) és a nagybányai gimnázium kollégiuma (67 ft 49 kr) érte el. A legmagasabb forgalmat bonyolította a már említett pozsonyi könyvkötő és könyvkereskedő, Zach Anton (1014 ft 24 kr), a következő a székesfehérvári Rader Aloys könyvkötő (888 ft 48 kr) és a közel azonos forgalmú temesvári Kehrer József könyvkereskedő (842 ft 88 kr). Ha végignézzük a névsort, akkor feltűnik, hogy közülük sokan (15-en) ebben a félévben nem adtak el, illetve nem fizettek be az Egyetemi Nyomdának. Eves forgalmat számolva a két év összehasonlításakor feltűnik, hogy az egyes bizományosok által hitelbe vett, illetve kifizetett összegek a húsz év különbség ellenére azonosak, a nyomda a nagyobb forgalmat csak a bizományosok számának jelentős növelésével tudta elérni. A másik, amire a két lista összehasonlításakor fel kell figyelnünk, hogy a kaució összege és a könyvforgalom között nincs egyenes arányú összefüggés. Természetesen a nagyobb vagyont igazolni tudó több könyvet vehet bizományba, de ennek alapján nem lehet kiszámítani a könyvforgalmat. A vizsgált időszakban az Egyetemi Nyomdának 187 bizományosa volt, ezek közül 170 tartozott a könyves szakmához. Ennek a nagyságát akkor érzékelhetjük igazán, ha figyelembe vesszük, hogy az 1828-as magyarországi összeírásban mindössze 165 könyvkötőt találunk. A különböző években keletkezett jegyzékeket elemezve fel kell figyelnünk arra, hogy ugyanazok a családnevek nagyon sokszor szerepelnek több alkalommal is. Ugyanaz a mester gyakran szerepel két-háromszor is, találkozunk több esetben a mester özvegyével, mint a műhely és a bizományos könyvkereskedés folytatójával. Más esetekben a második, esetleg harmadik generáció is szerepel, több évtizeden keresztül figyelemmel kísérhetjük, hogy az egész család munkája kapcsolódik az Egyetemi Nyomdához. Még olyan variációval is találkozunk, hogy egy másik városban élő testvér vagy unokatestvér is szerepel a listán. Az a sokszor emlegetett ipartörténeti tény, hogy az egyes mesterségek és műhelyek generációkon keresztül öröklődnek, ennek a kérdésnek a vizsgá-