Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

J. HALÁSZ Margit: Az Egyetemi Nyomda és könyvbizományosai a 19. század első felében

tere (impressores), 8 szedője (collectores) és 1 szedőinasa (tyro). Ezeknek élén Leiszek Miklós főszedő működött, aki faktor is volt. 1777-ben a Budára került 4 sajtóval 7 nyomdász, 6 szedő, 11 munkás és egy betűöntő költözött át, akiknek élén Pray György állt. Az 1810-es évek csekély jövedelmét többek között a szakmunkások hiányával magyarázzák, hogy 6 sajtó pl. azért áll, de részletesen nem maradtak ránk adatok. Tudjuk, hogy 1818-ban űj önálló osztályt is felállítottak, s vannak szórvány adatok, főként az adminisztráció növekedéséről, de a nyomdai szakemberekről csak 1835-ben van újból kimutatás. Ekkor 28 szedő, 42 nyomó, 17 betűöntő és 10 napszámos dolgozik állandóan.

2 Láthatjuk, hogy az ország legnagyobb nyomdai manufaktúrájának a létszáma meg sem közelíti a közszükségleti cikkeket termelő manufaktúrákét, de ha a termelt könyvmennyiséget nézzük, az már az 1773-as leltár kimutatása szerint is nagyon komoly mennyiség volt és jelentő^ értéket képviselt. Ha most mint könyvmanufaktúrát vizsgáljuk az Egyetemi Nyomdát, akkor láthatjuk, hogy a könyv (krudában való) előállítása után még két fontos terület kell foglalkozzon a könyvvel, amíg az az olvasóhoz eljut. Akinyomtatott könyveket be kell kötni és azokat el is kell adni. Láthattuk, hogy 1773-ban 7929 bekötött kötettel 331 057 kötetlen áll szemben. Ez azt mutatja, hogy a nyomdának nem volt saját könyvkötőműhelye, de a helyi mesterekkel köttetett be példányokat A nagy mennyiségű kinyomtatott anyagot úgy adta ki értékesítésre, hogy az eladó gondoskodott már róla tovább. A nyomda nagyszombati korszakában a nagy példányszámban megjelent kiadványokat feltehetően nem a nyomda értékesítette, hanem a jezsuitáknak szinte az egész világon megtalálható rendházai mind „önkéntes bizományosai" voltak, s egy kis hálózatot már akkor is kiépítettek a világiak segítségével, amely azonban csak kiegészítője lehetett az előbbinek. A rend eltörlése után alig 16 bizományost írnak össze Magyarországon, s ekkor világossá válik, hogy a külföldet ekkor csak Bécs képviseli, de az ország területének is csak egyes részeire jutnak el a nagyszombati nyomda kiadványai. A Budára költözött Egyetemi Nyomda két könyves fiókot is tart fenn, egyet Budán, majd később Pozsonyban is. Ezek azonban a könyvkereskedelemnek csak kis részét adják, a nagyobb forgalmat a kialakított bizományos hálózat bonyolítja le. A Budára költöztetett Egyetemi Nyomda mintegy két évtized alatt kiépített bizományos hálózatát a nyomda 1798-ban kiadott 22 oldalas könyvjegyzékéből ismerjük meg először, amely megőrizte számunkra a bizományosok névsorát is. Ez már egy átgondoltan kiépített könyvkereskedelmi hálózat, amely nemcsak a foglalkoztatottak számában nőtt meg jelentősen - a 35 vidéki bizományoson kívül valamennyi pesti könyvkereskedő és könyvkötő s az Egyetemi