Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

CZAGA Viktória: Nyomdák a századforduló Budapestjén

NYOMDÁK ÉS NYOMDÁSZOK BUDAPESTEN A SZÁZADFORDULÓTÓL AZ ÁLLAMOSÍTÁSIG N. CZAGA VIKTÓRIA A kiegyezés után egy évvel készült Konek-féle statisztika a nyomdaipar területén a Monarchia magyarországi felének siralmas állapotáról számolt be. Pedig ennek az iparágnak virágzó vagy tespedő állapota - a szerző szerint - a szellemi élet kisebb-nagyobb lüktetéseire enged következtetni. Míg Bécsben, a birodalom központjában 1868-ban 36 nyomda működött, s milliós értéket állítottak elő, addig Pest-Budán mindössze 19 nyomda üzemelt, termelési értékükről pedig nem készült statisztikai kimutatás. Szerencsére, írta Kőnek, mert akkor lenne csak igazán szomorú a kép!

1 Az Eötvös-féle népiskolai törvény amelyet ebben az évben fogadott el az országgyűlés - is csak jó húsz év múlva érlelte meg gyümölcsét. A 80-as évekre esett az ország gazdasági fellendülése és a lakosság műveltségi színvonalának kimutatható emelkedése is. Gazdaság és kultúra együtt adott lendületet a hazai nyomdaipar fejlődésének akkor, amikor a nyomtatott betűre a szatócstól a legelső pénzintézet igazgatójáig mindenkinek szüksége és igénye támadt, azaz a hazai polgárság életformájának és értékrendjének térhódításával széles skálájú kereslet teremtődött a nyomdaipar termékei számára. Ez a kereslet a nagy nyomdák mellett számos kicsi működését tette lehetővé. A magyar nyomdaipar - mint annyi más iparág a kiegyezés után - Budapestre koncentrálódott, és - akár a többi - osztrák/német eredetű volt. Az okok ugyanazok, mint a többinél: a munkaerő és a piac a fővárosban összpontosult. A rohamos fejlődésre jellemző, hogy szemben az 1868-ban működő 19 nyomdával, 1898-ban már 133 nyomda működött a fővárosban: hét Budán, a többi Pesten.

2 A Budapest megjelölés tehát azért nem pontos, mert valójában Pest városát kell megjelölnünk ezen iparág fellegvárának. A 126 pesti nyomdából 15 működött a Belvárosban (IV. k.), 42 a Lipótvárosban (V. k.), 28 a Terézvárosban (VI. k.), 22 az Erzsébetvárosban (VU. k.), 16 a Józsefvárosban (VIII. k.), kettő a Ferencvárosban (IX. k.) és mindössze egy Kőbányán (X. k.). Az összeállított statisztikából az is kitűnik, hogy a pesti nyomdáknak több mint a fele