Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)
A KONFERENCIA VITAANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÓI - Rémiás Tibor: Malmok Északkelet-Magyarországon a 19. század második felében
Rémiás Tibor Malmok Északkelet-Magyarországon a 19. század második felében Tisztelt Konferencia, kedves Kollégák, Kutatótársak! Jó előre le kell szögeznem, ahogy ezt a tegnapi vita során Takács Péter is megtette, hogy nem tekintem magam sem manufaktúrakutatónak, sem ipartörténésznek. Kutatói munkát agrártörténeti kérdésekben és a jobbágyi társadalom vizsgálatában folytatok. Mindezek tudatában hogyan is került be az északkelet-magyarországi malmok megoszlásáról szóló dolgozatom a Manufaktúrák Magyarországon, I. címet viselő tanulmánykötetbe? Ezt két dologgal tudnám indokolni, amit a félreértések végett ne tekintsenek magyarázkodásnak. Először is 1987-től a a HQM-ban, a'miskolci Herman Ottó Múzeumban Veres László kezdeményezésére újraéledő ún. manufaktúratörtéheti kutatás bevonta a kutatási témákba a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó iparokat, ha úgy tetszik üzemeket, esetleg manufaktúrákat, így a malmokat is. Idetartozásuk mellett törnek lándzsát többen is, akik a malomiparba bevonuló gőzenergia felhasználásáig a hagyományosnak tekintett vízi-, száraz- és szélmalmokban a munkamegosztási folyamat jelenlétét, a túlnyomóan kézierővel végzett munka dominanciáját hangsúlyozzák. Természetesen, a .malmok tárgyalásakor nem szabad megfeledkeznünk a természeti, jelen esetben a víz- és szélenergia és az állati erő hasznosításáról sem, ami külön problémát rejt magában és ismét kétségessé teszi számunkra e helyen és ilyen körben a malmokról írt dolgozat felolvasását, illetve rövid ismertetését. Másodszor, a kézhez kapott tanulmánykötet két lektora között sem volt nézetkülönbség a tekintetben, hogy a malom nem manufaktúra, de a kötetben való helyét a vitán fölülálló manufaktúrák és a vitatott malmok termelésben betöltött szerepük hasonlósága miatt indokoltnak találták. Ugyanis a tanulmány a modem malomipar előzményéről szól, tárgyának történeti helye tehát rokon a manufaktúrákéval. Megjegyzésként elmondanám, hogy a tegnapi vita ennek a történeti folyamatnak az ellenkezőjéről is igyekezett meggyőzni minket - számomra teljesen elfogadható módon -, amennyiben Endrei Walter szavait idézve: a manufaktúrák nem köthetők társadalmi formációkhoz, jelen voltak az ókorban és a közép-
