Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)
A KONFERENCIA VITAANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÓI - Szabó Ferenc: Textilmanufaktúrák néhány alföldi törvényhatóság reformkori dologházaiban
Szabó Ferenc Textilmanufaktúrák néhány alföldi törvényhatóság reformkori dologházaiban Tisztelt Konferencia! Hölgyeim és Uraim! Á tegnap elhangzottak alapján az általam bemutatandó textilmanufaktúrák a provinciális manufaktúha-imitációk köréhe sorolhatók Endrei professzor úr kategorizálása szerint. Ezzel alapjában véve teljes mértékben egyet tudok érteni. Azzal, hogy egyes reformkori vármegyék - három alföldi megyéről van szó - és a Jászkun kerület által fölállított s a börtönökhöz kapcsolt dologházakban működtetett manufaktúrák valóban rendhagyó kísérleteket jelentenek s a kordivatot követő vállalkozási föllángolásoknak is minősíthetők, az iparfejlődésben játszott szerepük pedig nemcsak hogy marginális, hanem folytatás nélkül való. Tehát nem volt a helyi megszűnésük után folytatásuk. A téma tágabb becserkészését vagy megközelítését valahol ott kell kezdenünk, amire mindnyájan emlékszünk, különösen, akik már az ötödik X-en túl vannak, hogy valamikor Marx Tőkéje nyomán, az eredeti tőkefelhalmozás folyamatának leírásánál a dologházaknak sajátos jelentőséget tulajdonított a hazai törtéheti irodalom. Ugyanis a tőkés munkafegyelembe való beletörésnek a műhelyeit is látták a dologházakban. Utalhatnék itt persze a klasszikus angol szépirodalom egynémely művére, ahol hasonlóképpen feltűnnek ezek az intézmények. Tény az, nagyon mulatságos volna belebocsátkozni az ötvenes évekbeli magyar történeti irodalom egyes termékeibe, amelyekben erősen eltúlozva, mintegy tűhegyre tűzve és felmutatva vadászták ki a magyar történeti forrásokból, de leginkább a korábbi történeti irodalomból azokat a példákat, ahol dologházakról volt szó. És hát ezzel próbálták igazolni, hogy az az eredeti tőkefelhalmozási folyamat, ami Angliában lejátszódott, bizonyos formákban, ilyen-olyan kelet-európai vonásokkal ugyan, de Magyarországon is hasonlóképpen zajlott le. Pach-Zsigmond Pálnak Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon című munkája ennek a példája, ahol valójában a börtönök szaporodása, a betyárvilág megerősödése és hát a dologházakban - hogy így mondjam - a klasszikus tőkés célkitűzés megvalósítása összefüggésbe állítva, együtt szerepel. Nem akarom a munkának ezzel más vonatkozásban fölmutatható és bizonyos értelemben figyelemre méltó megállapításait
