Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)

A KONFERENCIA VITAANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÓI - Tamáska Péter: A linzi kincstári posztómanufaktúra termelési szervezete és magyarországi érdekeltségei a 18. század utolsó harmadában és a 19. század első évtizedében

faktúra korszakban. Linz magyarországi kereskedelmi hálózata különösen érdekes. Pesten is lerakatot létesítettek, ugyanúgy, mint nagyobb birocíalmi központokban - Grazban, Triestben vagy-Prágában és Brünnben -, s ennek vezetésével egy faktort bíztak meg. A pesti fióknak komoly kapcsolatai lehettek Triesttel és Fiúméval is, például a Giaccmo Baletti nagykereskedővel, aki mindenféle pénz- és hajózási ügyletek mellett a linzi áruk forgalmazásával is foglalkozott és egy része a linzi termékeknek kerülő úton, délről került be az országba, tolgozatomban azt írtam, hogy Horvátországban Károlyvárosban meg Zágrábban találtam nyomokat a Jogügyi Igazgatóság peres iratai között. Hozzá kell tennem, hogy Horvátországot feltehetően nem a pesti lerakat látta el, hanem Triest. Linzet és az összes kincstári vállalkozást nagyon kellemetlenül érintették a 18. század utolsó évtizede, főleg a török háború befejezte utáni évek. Már ekkor fölmerült, * hogy Angliában hatalmas változások történtek, s egyáltalán nem tudták, hogyan kell erre reagálni. Josef von Sonnenfels, aki az előző, azt lehet mondani liberális gazdaságpolitika képviselője volt, hirtelen konzervatívvá vált. Nyíltan kijelentette, hogy a gépek kiszorítják a munkásokat és utcára kerültükkel - mivel e társadalmi réteg létét nem szabályozzák az iparosokéhoz hasonló törvények - fenyegethetik a társadalmi egyensúlyt*. Tehát, egy nagyon felemás választ adnak az angliai változásokra és tudatosan konzervatív módon fejlesztik az ipart. Néhány szót a kereskedők etnikumáról. Elsősorban levanteiek voltak, nagyrészt görög státusúak, kb. kétharmad részben. A másik egyharmad java részét a tolerált zsidókereskedők tették ki. A 60-as, 70-es években tűnnek fel a magyar kereskedők, de közülük többen az asszimilálódó csoportokból kerülnek ki. Már magyarul leveleznek, magyar nevük van, de eredetileg a levantinus, "görög" réteghez tartoztak. Itt említeném, hogy az egyik legfontosabb, a linzi posztóbehozatalt kézben tartó levantinusok Tokajban és környékén éltek. Míg itt elmagyarosodásnak lehetünk a tanúi, másutt elrománosodásnak. A tokaji Konstantinok kiterjedt kapcsolatokkal rendelkeztek le egészen Ver sec ig és Brassóig. A brassói ág - mint Miskolci Ambrus is megállapította - a 19. század 40-es éveiben, amikor a román nemzeti ébredés megindul, már románnak tudja magát. Hallatlan izgalmas lenne annak a •vizsgálata, hogy a nagyobb kereskedő családok a 19. században melyik etnikumba olvadtak be. Az egyik