Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)
A KONFERENCIA VITAANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÓI - Tamáska Péter: A linzi kincstári posztómanufaktúra termelési szervezete és magyarországi érdekeltségei a 18. század utolsó harmadában és a 19. század első évtizedében
Tamáska Péter A linzi kincstári posztómanufaktúra termelési szervezete és magyarországi érdekeltségei a 18. század utolsó harmadában és a 19. század első évtizedében Tisztelt Hallgatóság, tisztelt Elnök Úr! Miután most mégis abban maradtunk, hogy nem fölolvasni fogjuk a dolgokat, éh is egy-két olyan fontosabb szempontot emelnék ki a dolgozatomból, amit érdemes lenne alaposabban megvilágítani. Az egyik az, hogy Linz is tulajdonképpen egy olyan állami vállalkozásként keletkezik, amelyiknek ugyan polgári szükségleteket is ki kell elégítenie, de nagyon döntőek a katonai szükségletek. És tulajdonképpen kezdettől fogva rivalizál - hiszen a tereziáhus korszakról van szó - Berlinnel. S itt van még egy nagyon lényeges dolog: a levantei export. Ezzel én csak úgy futólagosan egy rrcndatban foglalkoztam. Lényegéhen, miután egy levantei kereskedőréteg tartja a kezében a linzi termékeknek a forgalmazását, óriási a tranzitkereskedelem Magyarországon keresztül és mondhatni, hogy a 18-19. század fordulóján egész Bosznia olyan fezben jár, ami linzi posztóból készült. Tehát, a levantei kereskedőréteg korántsem csupán Magyarországban gondolkodik. Egyébként ezt meg lehet figyelni pl. a 1770-es évektől, amikor sokan visszamennek a török birodalomba, de még inkább később, az unokák magatartásában, amikor a szerb etnikumhoz tartozó levantei kereskedők a szerb állam megalakulásakor Belgrádba költöznek. A nemcsak a szűk magyar piacban való gondolkodással kapcsolatban Prágában találkoztam értékes forrásokkal. Gyakran ugyanazok a nevek, ugyanazok a családok, főleg szefárd és aszkenáz zsidó családok foglalkoznak ott is a textil- és gyapjúkereskedelemmel, sőt, ami nem lényegtelen ebben a korban, igen komoly csempészést is folytatnak, s ez gyakran kifizetődőbb, mint bármi más. Pl. az egyik nagy lerakat a Zichy-kastély Óbudán. A kastély raktárai a Habsburg Monarchia nyugati fele és a török birodalom közötti csempészésnek is helyt adtak. A linzi posztógyárat eleve predesztinálta a levantei piac: köztudomású, hogy a gyár a Keleti Társaság keretében alakult meg. Nos, az Endrei Walter kolléga által említett tőkeszegénység miatt később az állam volt kénytelen átvenni. A katonai szükségletek ellenére még az a eléggé hazardírozó magántársaság, a Keleti Társaság, sem tudta a linzi
