Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)

HOZZÁSZÓLÁSOK

ratőkés ipari kisvállalkozások kategóriájába sorolni. Akkor talán jobban meg fogjuk találni azokat a kapcsolatokat, amelyek a tevékenységek egyes ágai között kialakultak, s nem kell erőitetten keresnünk a magyarázatot vagy az indoklást, hogy mikor beszélünk manufaktúráról, amikor valójában nem is arról van szó. SZABÓ FERENC Tisztelt Konferencia! Csak ötlet és javaslat szintjén, nem vitatkozva senkivel. A manufaktúrák felbukkanását és minőségét közvetett formában bizonyítani próbálva izgatott, hogy mikor jelentkeznek az első ilyen célra használható gőzgép-összeírások a magyarországi levéltári anyagban? A kiegyezés utániak eléggé ismertek, szép nagy és egységes listák. 1855-ben már volt egy eléggé használható gőzgép-összeírás. Ezt olyan szempontból tartom fontosnak, különösen a malmok esetében, hogy pontosan föltüntetik, hogy milyen célra használják adott esetben a gőzgépet, mezőgazdasági célra vagy malomhoz, vagy másféle ipari célra. Tehát, bizonyos értelemben meg lehetne találni ezen az úton-módon a legkorábbi, gőzgéppel hajtott, egyáltalán ipari üzemeket, de a malmokat különösen. Már akkor bevezették a gőzgépek üzembeállításának azt a bizonyos hatósági eljárását, ami azután később is gyakorlatban volt. Én nem találtam 1855 előtti részletezőbb gőzgéplistát, legalábbis a Maros-Körös közti gabonavidéken, de hát nyilván, hogy utána kellene még menni ezeknek a dolgoknak. Miután helységenkénti, illetve gőzgépenkénti egyenként értékelhető adatokról van szó, jó kiindulópont lehet bizonyos alapvető elhatárolásokhoz, amik itt végereaményben bizonyos mértékig problémaként is jelentkeztek. Ezt a forráslehetőséget talán érdemes lenne negpróbálni.