Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)

HOZZÁSZÓLÁSOK

készülhetne. Ebben az állagban kereskedelmi, útépítési, vízszabályozási, hajózási iratok teszik ki az anyag többségét, és megfelelő eligazító jegyzékkel egy sor felesleges munkától kímélnénk meg a manufaktúrák és gyárak története iránt érdeklődő kutatókat. VIGA GYULA Elnök Úr! Tisztelt Konferencia! Elnézésüket kérem, hogy afféle "mezei" etnográfusként szót kérek e konferencián, de úgy vélem, hogy erre két dolog jogosít. Részben az a megtisztelő lehetőség, hogy a konferencia szervezői Németh Györgyi és Veres László felkértek az előzetesen megjelent vitaanyag lektorálására, ily módon volt alkalmam megismerni tanácskozásuk tárgyát és anyagát. Másrészt az, hogy etnográfusként a tradicionális népi műveltség folyamatosságát vallom: témánk szempontjából azt, hogy a paraszti önellátás, autarkia csupán fikció, ami talán már a középkorban sem létezett, s a 14-15. századtól, a városi^nezővárosi hálózat kialakulásától kezdve a társadalmi munkamegosztás differenciáltsága, a kézműves áru, s vele való kereskedelem, a társadalmi és táji munkamegosztás alapvetően befolyásolta a jobbágy-paraszti tömegek életmódját is. Nem vitatom persze, hogy a tradicionális műveltséget számos tényező folyamatosan formálta, s különösen jelentős változást hozott a jobbágyfelszabadítás, mégis úgy vélem, hogy szinte a közelmúltig sodort a hagyomány olyan elemeket, amelyek - az anyagi műveltségben is - jelen voltak már a középkorban is. Nagyon szerencsésnek érzem, hogy ez a konferencia - kilépve a Miskolci Akadémiai Bizottság vonzásköréből - tágabb összefüggéseiben vizsgálja tárgyát. Ha nem ezt tenné, akkor az egyik alapvető probléma, a táji differenciáltság, ennek kapcsán a kézművesség "térszerkezete" szenvedne csorbát. Mert úgy látom, hogy a manufakturális ipar kialakulása szempontjából is nagyon fontos, hogy pl. az Északi-középhegység egészen más ökológiai, társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkezett, nuht az Alföld népessége. Eleve több lehetőség van tehát a kép derítésére és világosabbá tételére, hogyha a különböző régiók, ennek kapcsán az eltérő alkalmazkodási formák, különféle életmódstratégiák megfeleltetése is