Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)

HOZZÁSZÓLÁSOK

hanem a forrás feldolgozása során tapasztalt nehézségek összegzése s az egyes konkrét üzemek vizsgálata abból a szempontból, hogy mennyiben mutattak a céhes termeléstől eltérő jeleket. A manufaktúrák és más tőkés jellegűnek tekinthető üzemek kutatása hosszú időt és több ember munkáját igénylő feladat. A tanulmány elkészítésével erre akartam ösztönözni. GAJÁRY ISTVÁN Kapcsolódva a Goldberger-gyár kérdéséhez, azt hiszem, a Józsefi korban még valószínűleg nem tekinthető manufaktúrának. Körünkben azonban az is igaz, hogy nem csak ezeket, hanem ahogy Veres László is megfogalmazta - a céhen kívüli és esetleg annak keretein túlmutató termelési egységeket is vizsgálni kellene. A mai napon sok mindent hallo Ltunk ezekről, s már a bevezető tanulmányból is kiderült, hogy jelentős részük mindössze 5-6 fővel dolgozott. Ebből következően megfogalmazhatjuk, hogy ha ezeket a maguk korában manufaktúrának tekintették, a termelőegység nagysága, a munkaszervezet differenciáltsága csak egy-egy, mégpedig nem is döntő szempont volt a fogalom korabeli meghatározásában. A döntő kérdések tehát továbbra is kérdések maradtak. Nem mennék el Endrei Walter azon megjegyzése mellett, hogy például a kocsigyárakat miért nem tekintették manufaktúrának. Lényegében minden e kérdéssel foglalkozó tanulmányból kiderül, hogy a 18. század végén, a 19. század elején üzemelő ipari létesítményeknél a "fabrika" szót mint meghatározást is következetlenül használtak, illetve ez a megjelölés csak a privilégiummal rendelkező cégeket illette meg, függetlenül nagyságuktól stb. A budai adókönyveket tanulmányozva megtaláltam híres, a Krisztinavárosban több írunt négy évtizedig működött Müller Fülöp-féle gyárat, ami mindenhol fabrikakéht volt nyilvántartva. (Müller gyára ugyan még egy ideig tovább működött, de termelése jelentéktelenné vált, s a vezetőszerepet ebben az iparágban Pesten élő veje, Kölber gyára vette át.) Ebben a Müller-féle gyárban a folyamatos munkaszervezet meglétét ismerjük és tudjuk, hiszen az egyes különböző iparosok csak "szalagszerűen"