Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)

A KONFERENCIA VITAANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÓI - Győriványi Sándor: A köteles kézművesek kooperációi és a magyarországi kötélgyártó manufaktúrák

8. Szentmártoni Bodo János verse a- Sónak Ditsirotiroel Való Magyar Itythmusok (Lőcse, 164. RMK. I. 796.) így ír a sóbányászásról: .. .Néha nagy darab föld a szoros ásásból Zúgva szakad alá a lyuk oldalából, Vért ont a művesnek megfáradt tagjából, Bágyadva vonsszák ki kötélen a lyukból Későbbiekben leírja a Kolozson 1566-ban 52 ölnyire mélyített sóaknában végzett munkát. 9. Győriványi S.: i. m. 140. 10. Denninger J.: Pozsony szabad királyi város 1526/27. évi számadáskönyve. Bp., 1907. 140. 11. Itt nem az ókori haj ító hadigépekre gondolok, amelyeknél a megcsavart kötelek rugalmassága vetette a súlyt az ellenségre. Lásd balliszta leírása az új Magyar Lexikon I. Bp., 1959. 231. balliszta címszó alatt. 12. Danninger J.: i. m. 170. 13. M. Schindler Gy.: i. m. 31. kiemeli Győriványi S. : A magyarországi köteles céhek és céhszokások (II.). A Textilipari Múzeum Évkönyve, 1980. 31. 14. Ifj. Fehérpataki L.: Érsek-Újvár ágyúi 1685-ben. Századok, 1877/2. 177. 15. Morvay Endre: Az ismeretlen repülőhíd. Budapest, 1971/12. 42-43. 16. Csermák G. : A magyar hajózás múltjából. Bp., 1956. 9. é"s köv. 17. A hálókat általában a halászok és családtagjaik kötötték. A XVTII. században főleg a Duna mentén levő településeken hálókötő céhek is alakulnak (1700-ben Baján, 1715-ben Budán, 1756-ban Győrött, 1767-ben Pozsonyban, 1781-ben Veszprémben). 18. Herman 0.: A magyar halászat könyve. Bp., 1887. I. 515. "...az inak és hűzókötelek.. .rendesen Veszprém kötélverőitől valók..." 19. Idézet a Nagykárolyi Köteles Céh céhleveléből (1770) . Nyolcadik articulus: A mint minden idegen és külső Kalmároknak, Kereskedőknek és mindenféle Mester Embereknek válogatás nélkül magok Portékájukat és kézi munkájukat az Országos Vásárokra és Sokadalmakra szabadon be hozni, árulni és eladni engettetik, úgy ellenben mind azok, mint pedig ezen Czéhen kívül való Kötélverő Mester Emberek, vagy-is Kontárok tilalmaztatnak, hogy ezen Czéhes Mestereknél és készen találandó Kötélverő kézi munkát Vásárokon és Sokadalmakon kívül ebben a Mező Városban be hozni és ezen Czéhbeli kötélverő Mester Embereknek kárával nyilván vagy alattomban árulni, eladni, vagy-is Kötélverő mesterséget űzni és pénzért dolgozni ne merészeilyenek és semmiképen ne kontárkodjanak, a kiben is, ha valaki tapasztaltatik, az ollyan a Czéh Mester által a Földes Uraságnak adandó jelentésére érdemes szerént okkal s móddal büntettessék, vagy a Mezző Városból is ki parancsoltassék. (Kiemelés tőlem az Egy. Könyvtár Kézirattárában levő céhlevélből.) 20. Győriványi S.: i. m. (II.) 30. 21. Hanzó L. : Az iparfejlődés néhány kérdése Békés megyében a XLX. században. Békéscsaba, 1957. 14. 22. Somogyi M. : A hazai vándoripar és vándorkereskedés. Bp., 1905. 60.