Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)
A KONFERENCIA VITAANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÓI - Endrei Walter: Textilmanufaktúrák a Magyarországgal szomszédos államokban (Kiegészítő és vitázó megjegyzések)
Endrai Walter Textilmanufaktúrák a Magyarországgal szomszédos államokban (Kiegészítő és vitázó megjegyzések) Kedves Kollégák! Engedjék meg, hogy a nyomtatásban megjelent cikkem kiegészítéseként mindenekelőtt rátérjek annak 23. lábjegyzetére, melyben leírtam, mit tételezek fel ismert irodalomnak. Ott szerepel többek között a jó 25 évvel ezelőtt írott textilmanufaktúrákkal kapcsolatos könyvem, mely első kötetét képezte kandidátusi disszertációmnak. (Akit a részletek érdekelnek, annak sajnos el kell fáradnia az Akadémia Könyvtárának kézirattárába, ahol a második kötetben az egyes vállalatok történetével megismerkedhet.) Időközben mégis csak történt egy s más annak ellenére, hogy régen nem foglalkoztam már a témával, de automatikusan előkerül mindenféle kiegészítő anyag a levéltárakból. Pozsonyban járván találtam a Városi Levéltárban néhány olyan iratot, amely két manufaktúrának a törtenetét jobban megvilágítja. Az egyik az esztergomi ferenceseké, amely mint hallottuk, nem piacra dolgozott, de mégiscsak érdekes, hogy az 1722-23^-as évtől egészen a 80-as évekig mit termelt. A másik a malackai Pálffy-féle manufaktúra anyaga, melyben az 1724-29 közötti elszámolások nagyon részletesen megvannak. Amikor tönkrement a manufaktúra, végelszámolás készült, mely igen tanulságos. Emellett több publikáció jelent meg időközben; csak emlékeztetek arra, hogy pl. Makkái Lászlóval együtt írtunk egy cikket a főúri manufaktúrákról, többek közt a két Esterházy manufaktúráról, Károlyi Sándor manufaktúrájáról. Ezeknél fontosabb, hogy a közeli hetekben jelenik meg a Technikatörténeti Szemlében az OSZK. Fol. Germ. 320 kéziratának ismertetése, amely a gácsi posztógyár 1800-13 közötti idejét részletesen ismerteti. Ennél is érdekesebb, hogy a manufaktúra alaprajzai találhatók mellette, ezeket is publikálom és megpróbálom értelmezni őket. Ma már tudjuk, hogy közvetlenül a vár alatt állt a gyár, hogy mekkora volt és azt is, hogy az a bizonyos második Studinka által leírt új gyár, amely 1835-36 táján keletkezett elég távol esett a törzsgyártól. Itt említeném meg azt is, hogy néhány térképet találtam ezen felül. Az egyik Pongyelokot és környékét ábrázolja és szerencsés mádon rajta van a Schönborn-féle timsógyár, a vashuta és természetesen a
