Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)
A KONFERENCIA VITAANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÓI - Veres László: 17-19. századi magyarországi üveghuták tulajdonosai, bérlői és munkásai
ros kemencék alkalmazásáig terjedő" időszak. Tehát én úgy értelmeztem, vagy úgy próbálom értelmezni, hogy ekkor ebben az időszakban felelhetnek meg az üveghuták a manufaktúra fogalmának. Az üvegkészítésben van egy másik nagyon—lényeges elem. Arra gondolok, hogy mint pl. a textiliparban - ahol nagyon szépen egymásra épülnek a munkafolyamatok, s ezeket a munkafolyamatokat egy központi üzemben hozzák össze és ettől válik ez az üzem többek között manufaktúrává is - megfigyelhető üzemszervezés az üveggyártásban is kimutatható. Korábban a kisméretű üzemekkel mindig az a helyzet, hogy néhány szakmunkás kivéve a tégelyből az üvegmasszát, néhány művelettel elkészítette a végterméket. De az üveghuta több volt ennél Magyarországon s a világon mindenütt. Ugyanis nagyon komoly, szakértelmet kívánó nyersanyagelőkészítés előzte meg, külön szakértelmet kívánt az üveg olvasztása, mert rendkívül fontos volt a hőmérséklet, külön a fúvási művelet és teljesen elvált ettől a művelettől az üvegnek a díszítése. Két komoly díszítési mód: az üvegfestés és az üvegnek a gravírozása, vésése, vagy bármi más technikai megoldással történő díszítése. Ez nund-mind egy önálló specializálódott szakember munkáját igényelte. Amikor az üveghutákat vizsgáljuk és arra próbálunk választ adni, hogy manufaktúrák voltak-e vagy sem, vagy milyen volt a jelentőségük a magyar iparfejlődésben, akkor világosan látni kell, hogy az üveg bármely korban sokkal, de sokkal jelentéktelenebb szerepet töltött be az ivó- és tárolóedények sorában, mint a kerámia, fa, fém és más tárgyakból készült ivóedények. Viszont egyetlen, és kizárólagos használatnak örvendett mint ablaküveg. A magyarországi üvegipar - most anélkül, hogy részletesen elmeznénk, illetve bizonyítékokat sorakoztatnánk fel - a vámtételek, a piackörzetek elemzése és szakirodalom ismeretében úgy tűnik, hogy képes volt kielégíteni a hazai igényeket. Sőt külföldre: Törökországba, Moldvába, Havasalföldre is nagy mennyiségben szállított. De milyen üveget? Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a magyar üveggyártás - és azt hiszem a korszak sajátos gazdasági-társadalmi fejlettsége is nagyon-nagy mértékben szerepet játszott ebben - egyszerű közhasználati üveg gyártására volt berendezkedve, erre volt igény, erre volt képes. Tehát, amikor arról beszélek, hogy a hazai igényeket képes volt kielégíteni, ez kimondottan csak egyszerű, közhasználatú gyártásra és egyszerű ablaküveg gyártásra vonatkozik. Ablaküvegben is kétfajta minőség volt-: volt a kristályüveg, amit a főúri kastélyok, paloták használtak és volt a zöld színű ablaküveg, amit már egyszerűbb háztartások
