Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)

A KONFERENCIA VITAANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÓI - Pálmány Béla - Szvircsek Ferenc: Ipartörténeti kutatások Nógrád megyében

Pálmáhy Béla - Szvircsek Ferenc Ipartörténeti kutatások Nógrád megyében Tisztelt Elnök Úr, Hölgyeim és Uraim! Kicsit nehéz helyzetben vagyok, mert közös referátumra készültem Szvircsek Ferenccel és ő nem tudott eljönni. így most egyedül kell beszámolnom egy kb. két évvel ezelőtt készített kutatási terv alapján közösen végzendő munkánkról. Minthogy a referátumokat tartalmazó kötet példás módon időben elkészült, így - ha megtiszteltek azzal, hogy tervezetünket elolvasták - elégséges, ha itt és most csak kiegészítéseket fűzök és néhány kérdést külön kiemelek a rendelkezésükre álló kutatási tervezetből. Munkacsoportunk az ipartörténeti kutatásokat komplex módon igyekszik megközelíteni, ezért a kézművesipartörténeten kívül a háziipar, a gyáripar, a szénbányászat és az iparhoz, kereskedelemhez kapcsolódó hitelélet keletkezésével, 1918-ig bekövetkezett fejlődésével kíván foglalkozni. 1918 természetesen a Nógrád vármegyét két részére osztó trianoni béke katonai-politikai előfeltételeinek a megteremtődése miatt képez határkövet a kutatásokban. Húsz éve hagyománya a Nógrád megye múltját feltáró kutatásoknak, hogy a korábbi időszakokban a történeti vármegye egészére kiterjed, a megyei levéltár forrásanyagának egysége miatt ez természetes is. Úgy hiszem, hogy a manufaktúratörtéheti kutatások során a Miskolci Akadémiai Bizottság is helyesen tenné, ha szorgalmazná a helyi és regionális kutatások kiterjesztését a ma határon túl eső, de a mai Észak-Magyarországgal egykor szerves egységben gazdálkodó észak-nógrádi, abaúji, tornai, és főleg gömöri, zempléni ipartörténetre, hiszen a gömöri manufaktúrák, a kassai, rimaszombati, losonci céhek, a szlovák háziiparosok és vándoriparosok tevékenységének megismerése elengedhetetlenül szükséges az Északi-középhegységben végbement történelmi folyamatok értékeléséhez. Nógrád megye historiográfiai szempontból egy kicsit paradox helyzetben van, mivel 1971 és 1974 között megjelent a négykötetes,megyemonográfia (Nógrád megye törtéhete 896-1963. Főszerk.: Balogh Sándor), melynek 1849 előtti részét Belitzky János, 1849 és 1918 közötti időszakra vonatkozó részét pedig Szabó Béla írta meg. A monográfia, jóllehet kampányrminkában készült, a maga korában és nemében egyedülálló teljesítményt jelent, mivel a szerzők egyszemélyi munkával mindazt össze-