Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)

BEVEZETŐ ELŐADÁS - Veres László: A manufaktúra fogalma, a manufaktúratörténeti kutatások feladatai

BEVEZETŐ ELŐADÁS Veres László A manufaktúra fogalma, a manufaktúratörténeti kutatások feladatai A Herman Ottó Múzeumban folyó törtéheti gyűjtő, feltáró és feldolgozó munka 1977 óta irányul az egyes észak-magyarországi manufaktúrák történetének feltárására és a manufaktúrák szerepének meghatározására az észak-magyarországi tőkés gazdasági és társadalmi fejlődésben. A kutatások eddig olyan iparágakat érintettek, mint az üveggyártás, papírkészítés, keményeserép-kőedény és porcelán előállítása, valamint a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar egyes területei. Az eddigi munka irányát az 1977-ben Miskolcon megrendezett ipartörtéheti tanácskozás alapján határoztuk meg. E tanácskozás anyaga a Borsodi Történelmi Évkönyv VI. kötetéhen látott napvilágot. Különösen fontos volt az elméleti alapkérdések tisztázása, amelyet Gyimesi Sándor végezeti; el a manufaktúrakutatás elméleti problémái c. tanulmányában. Lényegében az 1977-ben megtartott tanácskozás eredménye a múzeum különböző kiadványaiban megjelent ipartörtéheti tanulmányok, feldolgozások sokasága, melyek közül itt most a miskolci kőedénygyárak történetét, a telkibányai porcelángyár múltját és a magyarországi üveggyártást bemutató monográfiákat emeljük ki. 1987-ben, vagyis az első tanácskozást követően 10 év múlva vetődött fel a gondolat, hogy a kutatásokat célszerű lenne kiszélesíteni. Az 1977-ben megtartott tanácskozás határozatai azért nem valósultak meg, mert azok a társintézmények, amelyek feladatokat vállaltak, cserbenhagytak bennünket. Magunkra maradtunk, s ezért csak egy régióban gondolkodhattunk. Világossá vált, hogy az európai kézművesipar történetében, szakaszaiban a magyarországi iparfejlődés trendjeit és konkrét történéseit megrajzoló történeti kutatás a manufaktúrák kutatásánál is ellentmondásos helyzetben van. A kutatás egészét itegtermékenyítő viták és elméleti alapvetések ellenére "számos fehér folt", ismeretlen témakör van az ipartörténet ezen területén is, s bizonyosra vehető, hogy az ország bármely területén működő kisebb-nagyobb hatósugarú rranufaktúra törtéhetének alapos feltárása túlmutathat a lokális kötődés jelentőségén, s egészen új szempontokkal gazdagíthatja a kérdéskor kutatásának egészét is. Ahogyan az ipáu±örtéhet egyes korszakai, úgy az egyes üze—