Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)

HOZZÁSZÓLÁSOK

termékeinek értékesítése, akár saját belső erőikből, akár a helyi kereskedők, vagy megbízott mestertársuk útján történt, vagy éppen a nagykereskedőktől kerültek függő helyzetbe mindenképpen mélyebb vizsgálatot, elemzést igényel, mint a kézművesek számának a kereskedők számával való összevetése. TAMÁSKA PÉTER Tisztelt Konferencia Egy kicsit még a tegnapi dologhoz szeretnék még visszatérni. Vörös, Károly kollégánk fölvetette a mérések kérdését. Nemrég jártam Mecenzéfen és ott még működik egy vashámor. Két öreg mánta - ottani német -mester működteti. Egy kapa 25 koronáért kapható és egy kapát 5-10 perc alatt készítenek el. Nosztrán, a nosztrai börtönben még nuLndig működik a kötélüzem. Igaz, hogy most már csak nagyon kismértékben, mert nem elég kifizetődő. A rabok az ősi módszerrel, a kötélfonót a vállukra véve sétálnak oda-vissza a két végpont között. Van, hogy 30-35 km-t is megtesznek egy nap. Ez kegyetlen munka. Egyébként 1957 után a politikai foglyaink ezt nagy előszeretettel próbálták ki, ha a kötélfonóban alkalmazták őket. Ami más, archaikus formák továbbélését illeti, meglepődve tapasztaltam Erdélyben, a tavaszi olvadáskor, hogy a Békás-szorosban echós szekerekkel jöttek át kézműipari termékekkel megrakodva a román és székely parasztok. Mentek le a regátba, úgy, ahogyan régen. Ott az állami gazdaságokban munkát vállalnak, s ősszel térnek vissza, hogy a családnak minden meglegyen télire. Tehát még egészen ősi formák itt tőlünk keletre élnek. És még egyszer az etnikum kérdéseiről. A linzi posztógyárnak az egyik nagy felvevő területe pontosan ez a vidék volt, ahol most vagyunk, de szlovák nevű kereskedővel ezzel kapcsolatban csak elvétve találkoztam. Jozef Hrozienc iknek az olajkárokról írott könyvében olvashatunk utalásokat, hogy a szlovák vándorkereskedők éppen a magyar vármegyék elutasító volta miatt nem tudtak úgy, olyan módon polgárosodni, inint a zsidó vagy a görög kereskedők. A polgárosodás útjait Oroszországban ta! Tisztelt Elnök Úr!