Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)

HOZZÁSZÓLÁSOK

ból is indulunk ki, a manufaktúrakutatásban. Fbből a szempontból egy kicsit opportunistának kell lennünk, mert ha nincs elegendő kutató és elegendő támogató intézmény, akkor nem biztosítható a folyamatosság. U-gyanakkor szükséges bizonyos tematikus körüThatárolás is, hogy ti. ne legyen az egész parttalan és a rru\nimumra legyen csökkenthető az időnként amúgy is jelentkező olyan előadók (és előadások) száma, akik ugyanazzal a témával kölönböző konferenciákon körbejárnak. Olyasvalamire gondolok, hogy pl. részben elméleti, részben ilyen pragmatikus alapon bele kell venni a tematikába a munkamegosztásos formájú piacratermelés mindenfajta vállfaját, núndegy, hogy hol, hogyan kereszteljük el pillanatnyilag ezeket. A technológia oldaláról kiindulva érdemes lenne belevenni mindenféle nem kézműipari technológiával dolgozó céhen kívüli vállalkozást. Közgazdasági szempontból tekintve pedig el kellene jutni az ipari termékek piac- és árviszonyáig, abba ágyazva bele tulajdonképpen az egész kutatást. Mégpedig nem állva meg ebben az esetben a limitáció típusú ármegközelítésnél, hanem valódi piac-, és árviszonyokig kellene eljutni. Ezzel - azt hiszem - elegendő tágan lehet a tematikát megfogalmazni. És majd egyszer - a fentiek, kapcsán sikerülni fog a fogalmak tényleges elméleti tisztázása is. A magyar történettudomány nem független az egész társadalom gondolkodásától. Éppen ezért nem véletlen, hogy a kutatások során nagyon gyakran a szervezeti formák a tartalmi kérdésekkel szemben túlsúlyt kaptak. A kézművesipartörténeti kutatásoknál pl. a céh, mint szervezeti forma más, tartalmilag - szerintem - fontosabb kérdésekhez képest nagyon gyakran túl nagy súlyt kapott. Ne essünk most bele abba a hibába, hogy a "feudális", "nem feudális", "manufaktúra", "nem manufaktúra" típusú minősítésekkel túl korán próbáljuk körülhatárolni, illetőleg lezárni dolgainkat. Köszönöm szépen. TAKÁCS PÉTER Elnézést kérek, hogy agrárkutatóként belekontárkodom a manufaktúra-témába, úgy érzem azonban, hogy némi köze mégis van az agrártörté-