Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)
HOZZÁSZÓLÁSOK
vizsgálatba, amelyek nem közvetlenül a manufaktúrákra vonatkoznak. A manufaktúrák termeléséről, termékeik értékesítéséről kevés, főleg egyegy adott időpontra vonatkozó adat maradt fenn, szerencsének tekinthető, ha tcnkremenésük során csődiratok keletkeztek. Az értékesítés formáiról a csődiratokon kívül a polgári peres iratokban is nagyon sok adatot lehet találni, amelyek képet adnak arról, hol és hogyan értékesítették ezeket a termékeket. A tanácsi iratok közül tüzetesebb elemzést igényelnek a céhes mesterek panasziratai a kereskedők és egyéb árusok ellen. A pesti szabók és kelmekereskedők közötti vitákból egyértelműen kitűnik, hogy a bécsi konfekcióiparhoz hasonló szerveződés Pesten is megindult már a 19. század első felében. Mivel kutatásom témája más volt, nem tudtam megvizsgálni, hogy e szerveződés milyen méreteket öltött, de az kétségtelen, hogy az 1820-as évektől állandóan visszatérő vita volt közöttük. Azaz ezidőtájt megjelent a kereskedőnek alárendelt, tőle függő, a kereskedőnek dolgozó/bedolgozó iparos, mégpedig elég nagy számban. A manufaktúrákra vonatkozó, illetve a csődiratokon és panasziratokon kívül tüzetesebben kellene tanulmányozni a kereskedelmi hitelekkel * kapcsolatos polgári perek iratait, amelyek betekintést nyújtanak az áruk terjesztésének körébe és csatornáiba. FARAGÓ TAMÁS Bár úgy érzem, több mindenfélét lelőttek már az előttem szólók, amit szerettem volna elmondani, itegpróbálnék visszatérni Éri István indításához, tekintettel arra, hogy a legelső és legutolsó kézművesipartörténeti konferencia kivételével nekem is szerencsém volt végigülni ezeket a konferenciákat. Egy kritikai megjegyzéssel indítanék, mint tapasztalattal . Az intézmények kérdéséről már nem tudnék újabb bőrt lehúzni. Viszont már több ízben is megfogalmazódott az, hogy a kézművesipartörténeti konferenciák - az esetek többségében - túlságosan is a leírásokhoz kötődtek. A gazdasági és társacalmi megközelítés nagyon gyakran hiányzott vagy legalábbis nem volt eléggé lapos. Ezt azért hangsúlyoznám,