Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)

A KONFERENCIA VITAANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÓI - Győriványi Sándor: A köteles kézművesek kooperációi és a magyarországi kötélgyártó manufaktúrák

foglalkoztatva. 1948-ban a nagyobb kézműipari műhelyek államosításra kerültek, köztük a budapesti Barcs Kálmán (és egy telephelyen működő fia, István üzeme) és a szegedi Varga (teljes nevén Szegedi Kötél- és Hálógyár). Az utdbbit jelentős bővítés után beolvasztották a Szegedi Kenderfonógyárba 1951-ben. Ide telepítették 1959-ben Budapestről a Barcs-műhely szerszámait is, amelyek előtte több átszervezés után a Budapesti Lenfonógyár kötélfonó részlegét alkottak. Manufakturális szintű kötélkészítés 1948-tól a sorra alakuló kisi pari termelőszövetkezetekben élt tovább. Elsőnek a debreceni kötelesek alakítottak kisipari szövetkezetet. Ahol a kötelesek száma kevés volt, ott a mezőgazdasági eszközöket gyártó vegyes szövetkezetekben alkottak köteles részlegeket.66 A kötelesek száma azonban az 50-es évektől kezdve rohamosan csökkent. A mezőgazdaság nagyarányú gépesítése feleslegessé teszi az olyan hagyományos tömegtermékek alkalmazását, mint az istráng vagy a kötőfék. A köteles mesterség ma már a kihaló iparágak sorába tartozik. A gyári-gépi termelés a kötélkészítés minden területén általánossá vált. Jegyzetek 1. Győriványi S. : A kötélgyártás szerszámainak fejlődése. A Textilipari Múzeum Evkönyve, 1979. 128. 2. Marx K. : A tőke. I. 501. említi a gyermekek a kötélgyártó üzemekben végzett nehéz, éjszakai munkáját. Vö. Győriványi S. : i. m. 129. 3. Győriványi S.: i. m. 119. 4. A kooperációt a következőkben egyszerűen együttműködésként fogom értelmezni, s egyszer-másszor a politikai gazdaságtani fogalomnál kiterjedtebb jelentésben fogom használni. 5. M. Schindler Gy. : A selmeczbányai céhek élete. Selmecbánya, 1909. 193. 6. Item Iaqueos Magnós ad Montana Salium omnes Magistri Cecharum equalibus expensis et Laboribus perficient. Jakab E. : Cklevéltár Kolozsvár történetéhez. Buda, 1888. I. k. 270. A céhlevelet hártyára írták és a város veres selyemzsinóron függő pecsétjével erősítették meg. 7. Tahy I. : A magyar kézművesipar története. Bp., 1940. 18. Ezt az előírást a kontingentáló kartellek megállapodásaihoz hasonlítja.