Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Endrei Walter: Textilmanufaktúrák a Magyarországgal szomszédos államokban

rentábilisnak bizonyul és 1716-ig mind tönkre is megy. Ekkor-a magyar fejlődéshez hasonlóan - hosszú szünet következik, és a hétéves háború során kezdődik a voltaképpeni manufaktúraperiódus.

39 Jól példázza ezt az 1751-ben Kladruby-ban létesített finomposztómanufaktúra, mely 10 szövőszékkel és kereken 200 fővel indult Ferenc császár kezdeményezésére, Verviers-i szakemberek irányítása alatt. A hétéves háború idején, 1761-ben a vállalkozás tönkrement és csak 1764-ben, immár Brnóban kezdett, eleinte szerényebb keretek közt működni, a Morva Hitelbank tulajdonaként. A nálunk brünni posztógyár néven ismert manufaktúra 1767-89 között állandóan változó összetételű kereskedő társaság tulajdonában fokozatosan 101 széles és 18 keskeny szövőszékre, 2000 munkásra fejlesztette üzemét, majd végleg csődbe jutott.

40 Virágkorát 1777-87 között élte, amikor évi 983 végről 2883 végre (felerészt londrin minőség) futott fel az eladott áru mennyisége.)

41 Ugyanebből a periódusból összeállítás maradt fenn arról, hová szállították a posztót. A magyar piacon többek közt alábbi rendeltetési helyekkel találkozunk: Besztercebánya, Buda, Eger, Eperjes, Debrecen, Győr, Kassa, Kőszeg, Komárom, Kolozsvár, Lőcse, Miskolc, Nagyszeben, Óbuda, Pest, Pécs, Pozsony, Selmecbánya, Sopron és Székesfehérvár. Érdekes módon hiányoznak olyan vásárhelyek, mint pl. Nagyszombat, feltehetően brünni kereskedők vitték oda az árut. A magyar piac úgy tűnik a fontos török piac elvesztése után vált jelentőssé: 1788-ban a termékek 57%-a került ide.

42 A hasonló körülmények között kialakult cseh textilipar azonban egy olyan manufaktúraalapítással büszkélkedhet, amely alapos megtervezése és céltudatos üzletvezetése folytán a nagybirtokon létesített üzem példaképe volt a szóban forgó időszak folyamán. Ez a híres leitensdorfi (Horni Litvínov) Waldstein-féle manufaktúra.

43 Ezt J. J. Waldstein gróf 1713-ban alapította rendkívül bővizű, s így festöde, s kalló létesítése szempontjából előnyös helyen. Százötven-ezer Ft-ért épületeket húzatott fel, amelyek laza térbeli elhelyezkedésükkel erősen különböztek későbbi korok zárt szerkezetű manufaktúrakomplexumaitól.

44 Először morva mestereket hozatott, de azok nem váltak be, mire 12 holland mesterrel és 1 festővel három éven át taníttatta azokat. így sem volt megelégedve: 7-7 angol posztótakács és nyíró meghívása következett; ezek fél év után megszöktek. Végül 5 hollandi mestert sikerült tartósan szerződtetnie. 1774-ben 442 fő dolgozik itt. A szakértelemnek szóló szívós harc nem volt hiábavaló, a leitensdorfi gyártmá-