Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon

PAPÍRIPAR A Magyarországon 1780 és 1790 között működő papírmalmoknak alig egyharmadáról,

242 szám szerint 25 malomról készült jelentés. Mivel a Sáros megyeiekről nem terjesztettek fel tabellát (Bártfa. Bartosfalva, Hradiszko, Kisszeben, Zboró),

243 így mindössze 20 papírmalom adatai a létezők negyede - alapján kísérelhetünk meg következtetéseket levonni. A tulajdonosok rovatában 14 esetben (70%) tüntetnek fel polgári (Kassa, Besztercebánya, Zólyomlipcse, Necpál, Ochtina, Rozsnyó, Dobsina, Rochfalva, Poprád, Olaszi. Felsőszalók, Nemeskosztolány. Ebedec, Alsókemenec),

244 két esetben (10%) egyházi (Pécs: pécsi káptalan, Somodi: rozsnyói püspökség),

245 keresetben világi földesúri birtokost (10%) (Murányalja: Koháry Ferenc, Dédes: Serényi Erzsébet),

246

kétszer pedig állami, azaz kamarai tulajdont (10%) (Znióváralja, Teplic).

24

" A polgári tulajdonú papírmalmok valódi tulajdonosai iránt kételyek merülhetnek fel, ha figyelembe vesszük a papíripari monográfia állításait. Eszerint ugyanis a tabellákon tulajdonosként megjelölt személy hét esetben csupán bérlő, illetve alkalmazott (Ebedec, Olaszi, Besztercebánya, Felsőszalók, Nemeskosztolány, Alsókamenec, Zólyomlipcse). Mivel a monográfia a kérdéses hét papírmalomból négynek a tulajdonosáról nem tud (Olaszi, Besztercebánya, Felsőszalók, Zólyomlipcse), kettőnek a tulajdonosa kétséges részben a tabellák és a monográfia nem egyező adatai miatt (Alsókamenec, Ebedec), s csak egynek a tulajdonosában látszik biztosnak (Nemeskosztolány: Kosztolányi-család), a polgári tulajdonú malmokra tett megállapításunkat egyelőre fenntartjuk.

24s Ha azonban eltekintünk a szóban forgó hét malom besorolásától, polgári tulajdonban hét marad, a tabellákon szereplő malmok 35%-a. A tabellák ránk maradt néhány adata alapján 1780 és 1790 között igen kevesen dolgoztak papírmalmainkban, 1785-ben 10, 1786-ban 11 malomra

241

' vonatkozóan találtunk érdemleges feljegyzést a munkások létszámáról. 1785-ben 22 segéd és 7 inas, összesen 29, átlagosan 2,9 fő dolgozott a malmokban. 1786-ban pedig 37 segéd. 12 inas, összesen 49. átlagosan 4,4 fő. A segédek és inasok kategóriáján kívül egyéb munkásokról is érkezett jelentés egyik-másik papírmalomból, de ezek elnevezése s ezzel együtt valószínűleg munkaköre - amely segédmunka lehetett - malmonként változott. 1785-ben 4 szolgáló (famulus) és 2 szolgálólány (ancilla) dolgozott Pécsett és 2 rongygyűjtő (floccorum collector) Znióváralján, összesen 8 fő.

250 1786-ban 3 szolgálóról (Dienstmagd) tudunk Necpálon, 2 háziszolgáról (Hausknecht) Ochtinán s 10 munkásról (Arbeiter) Murányalján, ami összesen 15 embert jelent.

2M Ez utóbbi volt az