Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)
Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon
A kiválasztott kézműves csoportok közül ötnek - Radvány, Keszthely, Sopron, Pécs, Igló 155-ismerjük az 1785-ös termelési adatait. Összesen tehát 154, átlagban 31 embert foglalkoztattak, Sopron kivételével pedig összesen 30 300, átlagban 7575 Ft értékű árut termeltek. Az összes és az egy főre eső termelési érték, valamint a munkáslétszám alapján kiválasztott posztókészítők - a termelés rendjében elfoglalt - helyének meggyőző meghatározását azonban csak az esetenkénti, a tabellákon túlmutató részletes vizsgálattól várjuk. A textilipari üzemek kérdéses csoportja a posztókészítőkön túl más textilipari ágazatokhoz tartozó üzemekkel valószínűleg tovább bővíthető, így például Veszprém megyében néhány kalló magas munkáslétszámmal működött. Pápán Esterházy Károly egri püspök kallómalmában 60 mester, 130 segéd, 28 inas, Veszprémben 82 mester, 110 segéd és 21 inas, Palotán gróf Zichy Miklós és István kallójában 76 mester (bizonytalan adat), 53 segéd és 12 inas, Tapolcafőn 28 mester és 5 segéd dolgozott. 156 Bár ezeket az adatokat meglehetősen hitetlenkedve vesszük tudomásul, ha arra gondolunk, hogy egy malom működtetéséhez öt ember is elegendő volt. Itt talán azokat vették számba, akik az illető malomba jártak kailatni. Ugyancsak megvizsgálandónak tartjuk a szepesi városok vászonszövését. Hiszen Leibicen 1785-ben 17 640 Ft árú vásznat szőttek, Lublón 56 takács 11 segéddel és 10 inassal 10 880 Ft-ot termelt, 157 Iglón is 24 mestert és 8 segédet találtunk. S nemcsak saját szükségletre termeltek, áruik eljutottak Késmárk és Kassá mellett Egerbe, Pestre, Debrecenbe is. 158 A cseh-sziléziai vászoniparban volt rá példa, hogy a kereskedők kapcsolatba lépve a céhekkel beleavatkoztak a termelésbe. 159 Az iratok tabella híján sajnos néhány esetben homályban hagynak minket. Nem tudjuk, hogy a Bihar megyei selyemszövő hol és miként működött, m Besztercebányán 1780-ban és Puchón 1785-ben milyen formában készítettek posztót, 161 a lugosi és karánsebesi pokróckészítőknek volt-e valami kapcsolatuk a korábban ott működő manufaktúrákkal. 162
