Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon

lásba ütközött."

8 A győrszigetiek Győr város vámja ellen tiltakoztak, s szerettek volna a városban saját maguk kereskedni."

9 Vác mint különleges helyzetben lévő - csak saját szükségletre termelő - üzem a fejlődést abban látta, ha bekapcsolódhat az árutermelésbe.

12

" A textilipari üzemek második csoportjának meghatározása sokkal több nehézséget okoz. Itt csak a további kutatások dönthetik el, hogy helyesek-e feltételezéseink. Endrei a céhes, illetve céhen kívüli kézművesek bizonyos csoportjait hivatkozva egyrészt „contubernium" elnevezésükre, másrészt a székesfehérváriak esetében a céh egy bejelentésére

121 a manufaktúrákhoz sorolja. Bár hozzáteszi, hogy ezeket „semmiféleképpen nem tekinthetjük . . . igazi tőkés vállalkozásoknak", s szükség lenne a „contubernium" fogalmának tisztázására.

122 Másutt pedig azt fejtegeti, hogy szerinte „a céhből való "kiemelkedés' . . . kereskedelmi tevékenység vagy idegen . . . tőke segítsége nélkül aligha lehetséges."

123 A tabellák kevéssé segítenek hozzá a kérdés megoldásához. Endrei szerint a hidari, radványi, székesfehérvári és keszthelyi posztósok tartoznak a manufaktúrák e sajátos típusába.

124 Csakhogy ezek közül a tabellák csupán a radványit és egy helyen a székesfehérvárit nevezik contuberniumnak,

125 a másik kettőt nem.

126 Contuberniumnak nevezik viszont a soproni posztósokat

127 s minden kőszegi és debreceni céhet.

128 Utóbbira részben Endrei is utal.

129 A tulajdonosi viszony egyetlen esetben mutat sajátos vonást. A radványi contubernium a tabellák szerint a Radvánszky-család tulajdona volt.

13

" Endrei tagadja Eckhart állítását, hogy ez csupán örökös jobbágyok robotmunkájának földesúri kihasználását jelentette.

131 Endrei véleményét támasztja alá a tabellát felterjesztő irat, mely szerint valóban mesteremberek contuberniumáról - illetve contuberniumairól - van szó. De az irat azt is tartalmazza, hogy a contubernium formáját tekintve nem „fabrica", mivel a kézművesek a városban saját házaikban laknak.

132 Tehát ez a contubernium, ha valóban meghaladta a céhes kereteket, a manufaktúrának egy kezdetleges típusát jelenthette, amely talán Zunftkauf révén keletkezett. Nem visz közelebb a megoldáshoz az sem, ha a munkáslétszámot vizsgáljuk. Radványban 13 segéd és 3 inas dolgozott,

133 Hidarban a 16, illetve 17 mester mellett 2 segéd és egy inas volt.

134 Keszthelyen azonban csak 2-4-5 mester dolgozott összesen 3-5 segéddel,

135 míg Sopronban 35 mestert 49 segéddel és 6 inassal együtt vettek számba.

136 S nem beszéltünk idáig Pécsről, ahol 7 mester mellett 19 segédet és 2 inast találunk,

137 valamint Esztergomról, ahol 9 mestert, 7 segédet, 4 inast.

138