Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)
Dobrossy István: A 18-19. századi miskolci műhelyek helye az északkelet-magyarországi serfőzés történetében
amely „Ns. Szepesi György és Fleischer Fábián kereskedő zsidó urak fundusaik között fekszik, és egész a mindszenti határ szélében fekvő Serházig felnyúlik, eladtam a Ns. helybeli Csizmadia Czéhnek . . ". 9 ) A diósgyőri koronauradalom rendszeresen számba vette és összeírta birtokain a hasznot hozó objektumokat. így tudjuk, hogy sem a 19. század elején, sem pedig ezt megelőzően nem volt Diósgyőrben serfőzőház. A csabai birtokon viszont üzemelt egy műhely. Ez az összeírás „Seres Pálinka Ház"-ról szól. (1816-ban készült inventárinmát a későbbiekben mutatjuk be.) A miskolci, illetve mindszenti példák azt mutatják, hogy a műhelyek tulajdonjoga az uradalomé, a városé, vagy az apátságé. A serfőzés, sermérés jogát bérbeadják. A bérleti szerződések mindkét esetben rögzítik az időtartamokat, a serfőző vélt, vagy lehetséges szabadságát. Miskolc esetében a serfőzés, majd az épület és berendezéseinek jogából saját telken tulajdonjog lesz. így megnyílik a lehetősége gyáripari termelés kezdeményezésének. Adataink azt mutatják, hogy a saját telken, saját építményben és saját termelőeszközökkel folytatott sörkészítés nem fejlődött tovább. (Nem is volt társadalmi igény az előállított termékre.) A diósgyőri koronauradalom birtokai közül Mezőkövesden volt még serfőzés, illetve serfőzőház. A legkorábbi adatok megegyeznek miskolci ismereteinkkel. Mezőkövesden Hobert Gáspár, valamint Kertész Márton és András 1701-ben kapott engedélyt arra, hogy megkezdje egy serfőző üzemeltetését. A szerződést az uradalommal hat évre kötötték meg. s az évi bérleti díj 200 rajnai forint volt. Az uradalmi serház üzemeltetésével kapcsolatos bérleti szerződéseket folyamatosan meghosszabbították, így pl. 1714-ben Hubek György serfőzőről tesznek említést. Egy későbbi adat Coller József egri mesterről szól, aki újabb serfőzőházat emel. Csak valószínű, hogy a korábban leégett helyett. A későbbi adatokból, említésekből nem dönthető el, így az 1799-esből sem, hogy ugyanarról a serházról van-e szó. A bérleti szerződést ekkor Schwartz Jakab sályi lakos kötötte meg, s a szerződésben foglalt összeg 450 Ft voit. 11 A serfőző megszűnéséről más adattal, adatokkal nem rendelkezünk. A mezőkövesdi serfőzőről annyit állapíthatunk meg, hogy az uradalom itt is bérbe adta a serfőzés jogát, s ez a haszonvétel a 18. század végén már zsidó bérlő kezébe került.
