Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Endrei Walter: Textilmanufaktúrák a Magyarországgal szomszédos államokban

JEGYZETEK 1. Tőke, IV. 12. fejezet 5., 341. 1. (Bp. 1955. III. kiad.) 2. A fejedelmi konyhán kialakult munkamegosztást példázva utal a nagy városokban megvalósult szakmunkás specializálódásra a szabók és cipészek körében. 3. Marx itt Th. Hodgskint idézi (Labour Defended against the Claims of Capital), London, 1825). „Egy-egy munkás az egésznek csak egy részét termeli, [melynek] önmagában sem értéke, sem hasznossága nincsen semmi, amire a munkás rátehetné a kezét, és amiről azt mondhatná: ez az én termékem, ezt meg akarom tartani magamnak." (Marx, i. m. 333. 1. 58. lábjegyzet.) 4. Marx, i. m., 12/4. 336. I. 5. Forbes, R. J.: Studies in Ancient Technology, IV. (Leiden, 1956.) 235.1. 6. Verr. 4, 58-59. I. 7. An Economic Survey of Ancient Rome. III. (Baltimore, 1937.) 8. Ismerteti F. M. Feldhaus: Die Maschine im Leben der Völker Basel. 1954,154-155 1 9. Uo. 192. 1. 10. Pleasant History of John Winchcomb. Ismerteti Ashley: Englische Wirtschaftsgeschichte, II. (Leipzig, 1896.) 241. I. és Postan-Rich: Cambridge Economic Historv, II. (Cambridge. 1952. 425. I.) 11. Uo. 425-26. I. Ugyanitt említi az első bizonyítékot központosított szövőmanufaktúráról a Malmesbury apátság épületében: every corner of the vaste houses of office that belonged to th'abbay be fülle of lumbes (looms) to weve clooth yn." 12. Dören, A.: Studien aus der florentiner Wirtschaftsgeschichte H.n. 1901, 222 1 13. Uo. 250. 1. 14. Krüger, H.: Zur Geschichte der Manufaktur. . . in Preussen Berlin 1958, 197. 1. 15. A dologház és fonóház közös eredetére nézve ld. Kulischer, J. : Allgemeine Wirtschaftsgeschichte II. (München, 1929.) 148-54. 1.) 16. Sombart, W.: Der moderne Kapitalismus München-Leipzig 1924. 1/2. 818.1. 17. Rendkívül félhettek a munkától az emberek, ha 1676 körül azt írja egy javaslattevő, hogy egy ország akkor boldogul wenn die Seyden- und Wollmanufakturen wohl eingerichtet seyn und nur ein Zuchthaus dabei ist, durch dessen Furcht das liederliche Gesindlein zum Fieiss und Arbeit angewiesen wird . . . Ein Zucht-und (!) Waysenhaus sollte von Rechts wegen ein allgemeines Kunst-Werck und Manufacturhaus sein . (Sombart. i. m. 1/2. 820. 1.) 18. Mérei Gy.: Magyar iparfejlődés (Bp., 1951). 19. Az angol posztómanufaktúrák keletkezését sokszor és jól megírták, így pl. F. R. Jervis: The Evolution of Modern Industry (London, 1960.) 20. Postan-Rich: 426. 1. 21. A jihlavai posztós céh a 16. század eleje óta 1748-ig szinte évenként meghatározza az egy mester által termelhető végszámot. Werner, i. m. 50-124.1. 22. Postan-Rich. i. m. 424. 1. 23. Alábbiakban támaszkodtunk szerző 1966-ban megvédett kandidátusi disszertációjára (MTA Kézirattár), A. Spiesz: die Manufaktur im östlichen Europa (Kölner Vorträge zur Sozial- und Wirtschaftsgeschichte) Köln 1969 és Heckenast G.: Iparfejlődés a Habsburg-Birodalom osztrák és cseh tartományaiban . . . (1670-1790) Történelmi Szemle 1973. 1-2. cikkekre és feltételezzük az egyidejű hazai fejlődésnek szerző Magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században Budapest, 1969. c. munkájának ismeretét.