Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Veres László: A 17-19. századi magyarországi üveghuták tulajdonosai

Az üveghuták túlnyomórészt idegen származású szakmunkásai a hutabérlőkkel és az uradalmakkal egyaránt szerződésben állottak, a hutabérlő munkabért vagy meghatározott részesedést fizetett a munkásoknak (általában a megtermelt üvegek értékének l/3-át). Házaik a földesúr földjén állottak, az erdőkből irtottak mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területeket. A földesúrnak a taxas zsellérekhez hasonlóan adóztak. Nógrád megye határozata mutatja ezt a legkifejezőbben, miután Divénv huta lakosai 1717-ben panasszal éltek, hogy őket ne adóztassák meg „mivel üveghutabeli cselédek sehol az országban nem dicáztatnak". A határozat kimondta, hogy a hutamunkások a földesúri földön élő emberek, az irtásföldet „árenda" mellett bírják, nem pedig „robotolás" után. Ezt'a jogszabályt a hutások szakmunkásaival szemben az ország minden részén érvényesítették.

76 JEGYZETEK 1. L. Schmidt, R.: Das Glas. Berlin und Leipzig, 1922. 1-6.; Uresovu, L.: Glas. In.: Das grosse BilderUrxikon der Antiquitäten. Prag, 1973. 121-127.; VävraJ. R.: Das Glas und die Jahrtausende. Prag, 1954. 137-139. 2. Borsos Béla: A magyar üvegművesség. Bp.. 1974. 45. 3. Takáts Sándor: Magyar üveg. magyar üvegesek. Századok, 1907. 635. 4. Takáts Sándor: Az újbányái üveghuta felállítása 1630-ban. Magvar Gazdaságtörténeti Szemle. VI/7. 1899. 246. 5. Ilyen kinyilatkoztatásokkal találkozunk pl. a Nádasdyak és a Károlyi hutáinak alapításakor is 6. A teplicei, újbányái üvegcsűr mellett 2 üveghutát ismerünk Erdélyből. Feltehetően volt üveghuta a Mátrában, a mai Bodony község mellett, ugyanis az egri székesegyház ablakaihoz szükséges üvegtányérokat Bodöoyi Märton nevezetű üvegestől vásárolták. Vö. Détshy Mihály: Munkások és mesteremberek az egri vár építkezésein 1494 és 1596 között. Az Egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve. 1964.152. ; A pápai ferences rendi konvent arra kéri Batthyány Kristófot, hogy az „ablakra való kristáíyüvegre méltóztassék maga üvegbányájáról commitálni". Eszerint Pápa környékén a Batthyányiaknak is volt üvegkészítő üzemük. Vö. Sághelvi Lajos: A magyar üveeipar története. Bp., 1938. 107. 7. Hangay Zoltán: Erdély választott fejedelme Rákóczi Zsigmond. Bp., 1987. 139-140 8. Divéky Adorján: Felső-Magyarország kereskedelmi összeköttetése Lengyelországgal, főleg a XVI. és XVII. században. Bp., 1905. 60. 9. Bethlen Gábor krónikásai. Bp,. 1980. 173. 10. Bunta Magda: Glajeria de la Porumbac. Acta Musei Napocensis. Napoca, 1980. 221. 11. Bunta Magda-Katona Imrè: Az erdélyi üvegművesség a századfordulóig. Bukarest. 1983. 43. 12. Bunta i. m. 1980. 222.