Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Veres László: A 17-19. századi magyarországi üveghuták tulajdonosai

Felső-Magyarországon a bányavárosi huták mellett a 17. század első felében csak a Pálffy és a Rákóczi uradalmakban foglalkoztak üvegkészítéssel.

8 Elképzelhető, hogy Pálffy az említett jelentésében a „több huta" alatt az Erdély területén működő üvegcsűröket is érthette. Bethlen Gábor Erdélyt felvirágoztató sikeres gazdaságpolitikájának köszönhetően az Olt folyó mentén, a Fogarasföldön, a porumbáki és a kománai uradalmakban a 17. század elején honosodott meg az üvegkészítés. A fejedelem a Velence melletti Muránó szigetéről hívott be itáliai üvegeseket, akiket a fogarasföldi domíniumban letelepített. Az első üvegkészítő műhely Georg Kraus erdélyi szász krónikaíró szerint 1619-1620 táján létesült Porumbákon. Azonban az itáliai mesterek a ..rossz bánásmód" miatt Bethlen halálát követően (1629) hazatelepültek. Georg Kraus a Siebenbürgische Chronikban arról is megemlékezik, hogy az egykor Porumbákon dolgozó mesterekkel itáliai utazása során találkozott és beszélgetett.

1

' Kraus állítását el kell fogadnunk, mert Kolozsvár számadáskönyvében a jelzett időszakban olvasható, hogy a fejedelem emberei jártak a városban „Urunk eo felsége Eöwegivel el akarván azt adni". Ez a bejegyzés nyilvánvalóan a porumbáki huta termékeire való utalás.

10 A porumbáki és a kománai uradalmak a 17. század elején a fejedelemasszonyok tulajdonában voltak. Károlyi Zsuzsanna és Brandenburgi Katalin voltak a birtokosok. Bethlen halálát követően I. Rákóczi György feleségéé, Lorántffy Zsuzsannáé volt a két uradalom 1660-ig, majd 1663-tól Apafi Mihály felesége, Bornemisza Anna kapta meg.

n A kománai uradalomban minden valószínűség szerint I. Rákóczi György idején alapítottak üveghutát, melyről az első adat 1632-ből tájékoztat. Ez az üvegcsűr az 1650-es évek végének viharában pusztult el, tehát működése 25 éven át feltételezhető.'

2 A 17. század első feléből összesen 6 üveghuta alapításáról van tudomásunk. A század második felében ezek közül már csak 3 üvegcsűr termelt. Viszonylag lassan folytatódott a magyar üvegipar telephelyeinek kiépítése, mert a 17. század végéig csak néhány új üveghuta épült fel, ezek közül azonban már több bizonyult hosszú életűnek. Továbbra is azok a főnemesi famíliák jártak elöl hutaalapításban, akik már korábban is felismerték az üvegiparban rejlő gazdasági lehetőségeket. A makovicai uradalomban ebben az időszakban - közelebbről pontosabban nem megjelölhető időpontban - épült fel a sztebnyiki huta, amely a 18. században gyártott üveg-robotbárcái révén vált ismertté, elsősorban a numizmatikusok körében.

13 Üveghuta létesült a Rákócziak munkácsi uradalmában