Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)
Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon
1787-ben Ebedecen és Németiben már nem sorolják föl név szerint, míg a segédeket és az inasokat igen! A huták több mint egyharmadában az átlag alatti létszámmal dolgoztak, de 5 főnél sehol sem voltak kevesebben (Nagyszalánc, Regéc, Szuha, Hasznos, Végleshuta, Füzér, Új huta, Hollóháza, Párád) 191 Az üveghuták nyersanyagköltsége 1785-ben összesen 10 737, átlag 1789, 1786-ban 21 686, átlag 1668 Ft volt. A nagy eltérést az összköltségben az okozza, hogy 1785-ben hat, 1786-ban viszont 13 üveghuta költségvetését ismerjük. 1787-ből is ránk maradt 10 huta az előbbiekhez hasonló adata. Ezek szerint összesen 18 206 Ft-ot, átlagban 1820 Ft-ot költöttek. Az átlagot csaknem háromszorosan haladta meg a Lókúton nyersanyagért kiadott összeg, 5003 Ft. 192 Háromezer forint felett költött 1785-ben Bél, 1787-ben pedig Városiad-Csehbánya. 193 Állandóan két- és háromezer forint között mozgott a nyersanyagköltség Miklósfalván, Hosszúhetényben, Bakóczán, Nagyvázsony-Úrkúton, 194 egy-egy esetben a már említett Bél és Csehbánya, valamint Hárságy üveghutáiban. 195 Néhány huta nyersanyagköltsége még az 500 Ft-ot sem érte el (Ebedec, Füzér, Végleshuta, Hasznos, Nagyszalánc), 196 sőt 100 Ft alatt maradt (Regéc: 15 Ft, Huta: 60 Ft). 197 ./785-ben 12 huta összesen 37831 átlag 3152, 7786-ban 11 huta összesen 45 209 átlag 4110, 1787-ben 9 huta összesen 40 340 átlag 4034 Ft értékben állított elő késztermékeket. Három hutában - NagyvázsonyÚrkút, Városlőd-Csehbánya, Lókút - az értékesítési összeg rendszeresen megközelítette az átlag kétszeresét. 19 " De átlagon felül termeltek Hárságy, Hosszúhetény, Bakócza, Bél üveghutáiban is több éven át. 199 Rendkívül alacsony volt az értékesítési összeg Regécen (61 Ft) és Hután (150 Ft), 200 s 1000 Ft, az átlag egynegyede alatt maradt Végleshután, Nagyszaláncon, Hollóházahután, Hasznoson, Füzéren és Németiben. 2 " 1 Nyersanyagaikat általában helyben, saját megyéjükben, illetve a környező megyékben szerezték be az üveghuták. Az ország határain túl, de a birodalom határain belül, Morvaországban és Ausztriában, főleg Bécsben jutottak hozzá a barnakőhöz, a lazúrkőhöz és az arzénhez (Miklósfalva, Hárságy, Ebedec, Diósgyőr, Csehbánya, Bél) 2 " 2 de előfordult, hogy Szászországban vagy Sziléziában (Miklósfalva, Huta) vásárolták. 203 A huták termékeiket belföldön ugyanabban a körben -helyben, saját és környező megyékben -, de nem mindig ugyanazokon a településeken értékesítették, ahonnan nyersanyagaikat vették. Miklósfalvárólés Hutáról Erdélybe, lM Hárságyról és Diósgyőrből pedig Horvátországba is szál-
