Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Pálmány Béla-Szvircsek Ferenc: Ipartörténeti kutatások Nógrád megyében (17-20. század)

tani. Különösen fontos a nomenklatúra (egyes szakmák besorolása ágazatokba, pl. vas- és fémipar, élelmiszeripar) szabatos és a kézművesipartörténet által már elfogadott minta szerint történő alkalmazása. II. Nógrád megye tőkés ipara 1848—1918-ig 1. A megye tőkés ipara a szabadságharc után az általános magyar iparfejlődés eredményeként alakult ki. Az országosnak megfelelően 1867-ig a megyei fejlődés is lassú, mindössze egy-két kisebb üveggyár, szeszgyár, gőzmalom és losonci kobalt-nikkel olvasztó alakult a kiegyezésig. Az abszolutizmus éveiben kezdődik meg az 1848-ban meginduló szénbányászat kibontakozása. Már az ötvenes években több apróbb bányavállalkozás jött létre, 1861-ben pedig megalakult a Szent-István Kőszénbánya Társaság, az első nagyobb volumenű vállalkozás a szénmedencében. A Társaság kezdte meg a vasútépítést, e vállalkozás azonban csődbe jutott. Végül állami segítséggel 1867-ben a vasútépítést befejezték. 1867 után a magyar iparfejlődéssel párhuzamosan meggyorsult a megyében is a tőkés ipar fejlődése. A kezdeti szénbányászatot a Salgótarjáni Kőszénbánya Társaság 1868 után nagyüzemi szénbányászattá fejleszti, ennek méreteire jellemző, hogy a nógrádi szénmedence adta a hetvenes években Magyarország széntermelésének 40%-át. A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság mellett jelentősek a hetvenes években a középüzemek, 1881-től pedig az Észak-magyarországi Kőszénbánya Társaság. A kiegyezés után a szénbányászat és a vasútépítés segítette a Salgótarjáni Vasfinomító létrehozását, melyből a hetvenesnyolcvanas években jelentős vaskohászati és vasgyártási üzem fejlődött ki. 1867—1890-ig tehető az az időszak, mely a nógrádi szénbányászat és vasgyártás kibontakozását elősegítette. 1890-1918-ig újabb nagyüzemek alakulnak Nógrád megyében, melyek jórésze finánctőkés vállalkozás. 1893-ban alakult a mai salgótarjáni Öblösüveggyár, Síküveggyár, a Hirsch és Frank Vasöntő és Gépgyár. Jelentős vasöntödék és zománcgyárak alakultak Losoncon, Füleken, szintén ugyanebben az időben. A századforduló időszakában újabb lendületet kap a nógrádi cseréptéglagyártás, bazaltbányászat, anyagedénygyártás, ugyancsak ez időszakban létesül a megye déli részén a selypi cukorgyár.