Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Pálmány Béla-Szvircsek Ferenc: Ipartörténeti kutatások Nógrád megyében (17-20. század)

A jobbágyfelszabadítás, az úrbéri terhek eltörlése természetszerűen szintén szükséges, hogy helyt kapjanak. 1848-49-ben a megyében gyártanák a honvéd puskák részére a puskaagyat. (Hámori vasgyárban ágyúgolyókat, 7 fontos pattantyúkat készítettek.) A pesti központi katonai bíróság által elítéltek között van Hazafi Károly, akit azért zártak börtönbe, mert Nógrád megyében irányította a puskaagyak gyártását. Hazafi anyaga fényt deríthet erre az ipari tevékenységre is. Az anyagot kiegészítené az a levéltári forrás, melyben szerepelnének a nemzetőrség toborzására vonatkozó felhívások és jelentések, a szécsényi gerillák névsora, a szécsényi vadászok névsora (mindkettőben szinte kizárólag csak iparos legények szerepelnek), honvéd névsorok (melyek szintén bizonyítják, hogy a falvakból az ipariegények és a legszegényebb jobbágyok és zsellérek vonultak be tömegesen a honvédseregbe). A reformkori málnapataki, szinóbányai, vilkei, gácsi, losonci gyáralapításokra vonatkozólag is feltehetőleg találhatóak a Helytartótanács irataiban adatok! 3.2.5. Feladatok: A manufaktúrakutatás a befejező fázis. Az üveg, a posztó, a borgyártás stb. mellett a szénbányászat korai vagy ún. előtörténete is érdekel bennünket, de ugyanolyan szempontok alapján, mint a céhkutatásnál. Nagyon fontos egyrészt megnéznünk ezeket az ipari kezdeményezéseket abból a szempontból, hogy milyen volt a nemzetiségi összetétel, illetve a társadalmi osztályszerkezet (szervezők és közreműködők egyaránt), valamint azt is, hogy ennek az ipari tevékenységnek milyenek voltak a magyar, de leginkább az észak-magyarországi kapcsolatai, összefüggései. 4. Feladatok a kézművesipar-történetben. A céhlevelek értékelése során különösen fontos az adományozó személyének (nádor, országbíró, érsek, püspök, földesúr), valamint az anyacéh - filiale kapcsolatoknak a felderítése. Sokszor egész sorozatot alkot a céhek „anya-leány" viszonya. Emiatt különösen figyelni kell a besztercebányai, korponai, lévai, érsekújvári, rimaszombati, illetve a váci és gyöngyösi céhek belső életének a kutatásait is, mert számos nógrádi külső tagjuk volt! Az iparosodottság mértékét egy-egy településen belül talán a kézműves foglalkozású családfők számaránya határozza meg a legjobban. Az egyes szakmák elterjedésének, jelentőségének a megismeréséhez a mesterségeket statisztikai minőségi sorokban kell egymáshoz viszonyí-