Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Pálmány Béla-Szvircsek Ferenc: Ipartörténeti kutatások Nógrád megyében (17-20. század)

3.2.1. Kezdeti szénbányászat. 1768-ban Nógrádverőcén nyitotta meg gróf Migazzi Kristóf az első kőszénbányát. A rendszeres bányászkodás ugyanitt. Karl Nützen nevéhez fűződik, aki 1771-ben nyert kutatási engedélyt. A verőcei bányákból hajón szállították a szenet a budai raktárba, ahol elsősorban tégla- és mészégetésnél használták fel. 1782-től kezdve a somoskőűjfalusi és a salgótarjáni szén is ismert. A 18. századi kísérletek után 1848-ig szünetelt a nógrádi szénbányászat, bár a nógrádi szénről több ízben emítés történt, mint például Cipszer András 1817-es, Magda Pál 1819-es leírásában, a Georgicon ásványgyűjteményben szintén szerepelt Karancskesziről származó szénminta. 3.2.2. Egyéb iparágak. 1845-ben alakult a losonci bőrgyár, a reformkorban Balassagyarmaton 1830-ban, rabdolgoztató posztógyártó üzem működött. E két létesítménnyel legalább irattári anyag erejéig foglalkozni kellene. Továbbá Vilkei cukorgyár 1834-1848, Halápi cukorgyár 1843, Gácsi papírmalom, Ipolv-pusztán papírmalom 1828. Losonci pakfong gyár 1851-54,, Szinóbányai vasgyár 1847., Hámor pusztai vasgyár 1834. A 18-19. század elején jelentős ipari tevékenység volt a megyében a faszénégetés, hamuzsírfőzés és a mészégetés. 3.2.3. A megyei üvegipar kezdetei, üveghuták: 1690-es évek végén keletkezett a divényi-huta (Stara-Huta), 1744-ben a hasznosi huta, 1777ben Szuhahuta, 1772-ben a Bzova-huta, 1809-ben Balassa-huta. 1833ban alakult a zlatnói, 1840-ben a szinóbányai üveghuta, 1840-ben a látkai huta, Málnapatak-Szalmatercs 1852, Hámor 1868, Farkasvölgy 1869, csókási „üveggyár" 1872, Jópatak 1907-ben létesült. Ezen üveghuták már a megye későbbi üvegiparának kezdeteit jelentették. A kezdeti üveghuták vízierővel hajtott kis üzemek voltak. 3.2.4. 1848-49-es szabadságharcban a megye ipari munkásainak részvétele nem különíthető el, ezért kísérletet kell tenni arra vonatkozóan, hogy a polgári forradalom és szabadságharc vívmányai közül azokat emeljük ki, melyek szoros kapcsolatban vannak az iparfejlődéssel, a megye lakosságának részvételét pedig elsősorban a munkásság szempontjából vizsgáljuk. A polgári forradalom és szabadságharc levéltári anyagából elsősorban a céhek, limitációk eltörlését követelő iratokat, a védegylettel kapcsolatos anyagot, az önálló magyar ipar megteremtésére történő kísérleteket, nemzeti bank és magyar önálló pénzrendszer kialakítására irányuló törekvések iratanyagára kell koncentrálni.