Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Pálmány Béla-Szvircsek Ferenc: Ipartörténeti kutatások Nógrád megyében (17-20. század)

ka, majd Endrei Walter sok értékes adatot közöltek már ennek az 1840es években országosan is kiemelkedő jelentőségű magyar ipari üzemnek a múltjából. Az OSZK Kézirattárában van egy német nyelvű, 1813-ban kelt „gyártörténet", ezen kívül a Helytartótanács ügyosztályainak anyagát is át kellene nézni. 3.1. A gácsi posztógyár. Az 1767-ben alapított gácsi posztógyár Magyarország egyik legrégibb gyára. A feldolgozás azért is indokolt, mert a posztógyárnak az egész megyére, annak ipari fejlődésére bizonyos hatása volt. 1780-ban a főurak részvételével részvénytársasággá alakult át. 1798-ban keletkezik Gácson a posztósok legénytársulata (Bruderschaft). A 18. században keletkezett Gácson egy fayence-gyár, később pedig 1836-ban egy cukorgyár.* Ugyanakkor virágzott a losonci harangöntőipar. A gácsi posztógyár iratanyagából a következőket kellene megszerezni: részvényesek névsora, melyről Endrei is említést tesz 1767-ből. Linzi munkások útlevéladatai 1768. Szepességi szövő és fonómunkások adatai 1760-as évekből. A posztósok legénytársulatának iratanyagából. A gácsi posztó manufaktúra első fennmaradt részvénye, 1818. (Az Országos Levéltárban a Szilassy-család anyagában.) Osztaiéklista 1779-ből. (A fent felsorolt iratanyagra a posztógyár történeté^ el foglalkozó munkákban történik említés, melynek alapján a kutatómunkát meg lehet indítani.) 1832-ben hozták be az első gőzgépeket, melyeket hazánkban a gyáriparban alkalmaztak. A posztógyárban alkalmazták először a fonógépet is Magyarországon, hasonlóan a húsz ollós „nyírő-mozdonyhoz". A gácsi posztógyár fent említett három gépe a magyar gyáriparban első ízben alkalmazott gépek közé tartozik. 3.2. A szénbányászat és a korai gyáripari vállalkozások. A 18. században már szénbányászat is volt a megyében. Nógrádverőcén létesült megyénk első szénbányája. A reformkorban alakultak: & losonci bőrgyár (1845), s a megye északi részén az üveghuták, vashámorok. E kezdeti ipar anyagának összegyűjtése országosan is jelentős kezdeményezés lenne, megyebeli fontosságát pedig aláhúzza, a kezdeti bányászatot a 19. század második felében felváltó, továbbfejelsztő nagyüzemi szénbányászat és a vízimalmok által hajtott üveghuták, hámorok helyébe lépő nagyüzemi üvegipar, vasgyártás. ^Selyemszalag manufaktúra, aranyfüst, ceruza manufakúra.