Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Pálmány Béla-Szvircsek Ferenc: Ipartörténeti kutatások Nógrád megyében (17-20. század)

l.l. Feladat A paraszti és háziipar létrejötte, kialakulásának körülményei területi elhelyezkedésének sajátosságai, a müveit foglalkozások típusai, gyakorisága, technikai és anyagigénye, azok beszerzése az értékesítés lehetőségei, gondjai, gyakorlata. A nógrádi háziipar területi megoszlását és a nógrádi háziiparosok kereskedelmi útjait a nógrádi háziipar termékeit felvevő legfontosabb piacokat ábrázoló térképek kidolgozása. 2. A céhes kézműipar. Ez a klasszikus szervezeti kerete a feudális korszak kézművesiparának. Jól ismert, országosan kutatott témakör ez, de a nógrádi céhekről mégis keveset tudunk, pedig Balassagyarmaton, Losoncon, Szécsényben - továbbá Füleken, Gácson. Kékkőben, Nagyorosziban és Pásztón a 17. század első felétől az 1840-es évekig félszáznál is több céh létesült. A céhprivilégiumok az 1813-as reformig igen változatos előírásaikkal rendkívül izgalmas, életközeli képet adnak a kézművesek társadalmáról-érdekvédelem, a piac biztosítása, a szakmai követelmények érvényesítése, az utánpótlás nevelése, oktatása, szociális összetartás stb. Feltárásuk elengedhetetlenül fontos feladat. Sajnos, két balassagyarmati céh kivételével nem maradtak fenn céhtestületi iratok (mesterkönyvek, számadások stb.), ezért a kutatást ki kell terjeszteni a vármegyei közgyűlési iratokra és a Helytartótanács iratainak átnézésére is. A 18—19. század elején a lakosság használati eszközeinek zömét a céhes ipar állította elő. Nógrád megyében következő céhek működtek: ács, aranyfüstcsináló, asztalos, bádogos, borbély, csapó, csizmadia, ezüstműves, fazekas, festő, fésűs, gombkötő, hentes, kádár, kalapos, kályhás, kékfestő, kéményseprő, kerékgyártó, kocsigyártó, kovács, kőműves, könyvkötő, köszörűs, kötélverő, lakatos, mészáros, mézeskalácsos, molnár, nyerges, órás, pék, posztós, rézműves, szabó, szappanos, szíjgyártó, szitás, szűcs, szürszabó, süveges, takács, tímár, tűkovács, üveges, varga céhek. A céhek területi elosztására az volt a jellemző, hogy azok a három nagyobb település területén - Balassagyarmat, Losonc, Szécsény (és részben Szirák) - helyezkedtek el. 2.1. Feladatok A kézművesipar keretei Nógrád megyében. Vizsgálni kell az egyéni mesterek rendjét, kialakulásukat, családi vonatkozásaikat, az iparűzés gyakorlatát, módszereit, az értékesítés lehetőségeit.