Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)
Takács Péter-Udvari István: A manufaktúra ipar alapjait képezhető háziipari tevékenység Szabolcs, Szatmár és Zemplén megyékben 1772-ben
kamarai fennhatóság alá tartozik. Privilégiumaik, belső társadalmi tagozódásuk, bányászattal, főleg nemesérc- és színesfémbányászattal összefüggő tevékenységük egyébként is olyan problémákat vetnének fel, melyek e dolgozat keretében megválaszolhatatlanok, és a polgári korszak iparfejlődésének sem hordozzák az alapjait, háziipari tevékenység egyáltalán nem. avagy a legminimálisabb mértékben zajlik e települések falai között. így hát csak a falusi, mezővárosi jellegű, a vármegyei törvényhatóságnak alárendelt településhálózatra terjed ki figyelmünk. A 18 015 négyzetkilométernyi területen a 18. század utolsó harmadában 854 település volt, s ezek közül 49 volt mezőváros, 805 pedig falu. A települések közül 133-nak kevesebb volt a lakossága 200 leieknél. 420 községben éltek 200 és 500 között, 230 településen 500 és 1000 között. 783 településnek tehát a lakosságszáma olyan alacsony volt, hogy ezekben nemcsak manufaktúrát alapítani nem volt érdemes, de mégy egy-egy kontár-iparos sem igen talált annyi munkát, amiből megélt volna. Boltot, üzletet fenntartani sem igen lett volna érdemes e törpe falvakban. A 18. század utolsó harmadának tulajdonviszonyait, tulajdonfogalmát ismervén, a határhasználati módozatokat elképzelvén, a felhalmozás e falvakban szinte lehetetlennek tűnik, s legtöbbjük önellátásra rendezkezett be. Ami önmagában nemcsak az áruforgalom hiányát hordozza magában, hanem bizonyos életmódot, mentalitást is hordoz, melyből nehezen nőhetett volna ki bármiféle ipari vállalkozás. Harminchét településnek volt 1000 és 1500 közötti lakossága, 14 településnek 1501 és 2000 között. Kétezer fölötti lakossággal húsz település rendelkezett. Ezek a következők: Balkány (2039). Balmazújváros (2520), Földes (2292), Nagykálló (2295), Nádudvar (4273), Nyíregyháza (7070), Polgár (2501), Püspökladány (2417), Szentmihály (2531), Újfehértó (2578), Nagykároly (7823), Szinérváralja (2493), Mád (3486), Sárospatak (2710), Sátoraljaújhely (4037), Tarcal (2786), Tállya (4393). Tőketerebes (2366), Tokaj (2957), Tolcsva (2220). A 20 település közül 10 Szabolcsban található, 2 Szatmárban és 8 Zemplénben. Bármiféle tőkefelhalmozódás, a kereskedelmi és ipari tőke valamiféle koncentrációja alighanem csak ezeken a településeken teremtődhetett volna meg, s a bérmunka rendszeressé válása is itt kezdődhetett volna meg. A név szerint felsorolt települések többsége mezőváros. Lakosságuk zöme nem úrbéres kötelékek között él, és az úrbéresek is többnyire szabad menetelűek, ami nemcsak mozgáslehetőséget jelent számukra, hanem „szakmacserét" is. A lakosság koncentrációját, a települések típusváltozatait egyébként érdemes táblázatszerűén is áttekinteni.