Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)
Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon
növelését ajánlotta a segélyezésért cserébe, aminek a hasznát abban látták, hogy sok ember számára biztosítanák a megélhetést, nem lenne szükség az áru külföldi behozatalára s növekedne a közhaszon. 103 A termelés növelését azonban nemcsak a tőkehiány gátolta, nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű nyersanyag sem. A selyemmanufaktúrások a finom selymet hiányolják (például Lehner), 104 a posztósok a jó minőségű gyapjút (Tárcsa, Győrsziget). 105 Esztergom. Gács valamint Limmer és Strasser a magas nyersanyagárakra panaszkodik, amelynek okát külföldi behozatal esetén a vámban, illetve a zsidó kereskedők ténykedésében látják. 106 A temesvári és a verseci gömbölyítő az eperfaültetés népszerűsítésével véli megoldhatónak nyersanyagproblémáit. 107 Néhány esetben a megfelelő, tágas épület hiánya állta útját a bővítésnek (Rubini, Limmer, Strasser), 108 másutt a jó gépeket nélkülözték (Höpfinger), 109 megint másutt a saját kallót (Győrsziget, Esztergom). 110 A fejlesztést akadályozó tényezők közül a tőkenélküliség mellett a munkáshiány mutatkozott a legsúlyosabbnak, mivel ugyancsak 18 manufaktúra említi. Mindenekelőtt fonókból nem volt elegendő (Sasvár, Mosón, Esztergom, Bakaly, Rausch)." 1 Sasvár ugyan nagy vesződséggel megszervezte fonóit, de az ausztriai gyárak gyakorta elcsábították azokat, ami ellen hiába kérte a magyar hatóságok segítségét. 112 Esztergomban amiatt panaszkodnak, hogy az emberek nyáron a fonást felcserélik a mezei munkával. 113 Mosón a városi csavargók, a fegyházak és a dologházak lakóinak fonásra kényszerítésében látta a megoldást;de oly módon is igyekezett munkaerő-problémáin segíteni, hogy privilégumot kért a főhercegnőtől mesterek és segédek képzésére, akiket éppúgy elfogadnak mindenütt, mintha céhben tanultak volna. 114 A selyemmanufaktúrákban az inasok - azaz a gyermekmunkások - hiányoztak (Valero, Áment, Lehner, Bogner, Beywinckler, Leimer, Herzog, Limmer). 115 A szakemberhiányon a külföldi munkások Magyarországra csábításával szerettek volna segíteni. A manufaktúrások adómentességet, robot alóli felmentést, magasabb fizetést kértek a létszámnövelés érdekében számukra (Gács, az óbudai filatórium. Hatvan, Höpfinger, Strasser, Limmer.) 116 Nagy gondot okozott a manufaktúrák körében a megtermelt áru értékesítése is. A magyar áruknak az osztrák árukét meghaladó vámtételei szinte lehetetlenné tették, hogy a magyar termékek eljussanak Bécsbe vagy esetleg a német tartományokba. Ez elsősorban legnagyobb üzemeink - Sasvár, Gács, Mosón, Valero, Strasser - problémája volt. 117 Mosón depositóriumok létesítésével próbálkozott belföldön, de nagy ellenál1.8