Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Dóka Klára: Az árutermelő mezővárosi, falusi kézműipar a 19. században és a felvásárló kereskedelem

iparcsoportok szerint a megye mezővárosaiban és falvaiban a következő kép alakult ki: Iparcsoport Mester Legény Összesen % I. 25 30 55 1,22 II. um 128 1222 27.17 III. 858 77 935 20.79 IV. 1057 142 1199 26,66 V. 918 121 1039 23,10 VI. 40 8 48 1,06 Összesen 3992 506 4498 100,00 Bár a mezőgazdaság elemi szükségleteit kielégítő II. iparcsoportban dolgozott a legtöbb kézműves, azonban csak 0,51%-kal maradt le a tágabb piacokat ellátó textil. és 4%-kai a bőripar. Ágazati megoszlás szempontjából a járások ipara egyenként hasonló képet mutat. Bár az alsó járásban a fa- és fémiparosok éltek nagy számban, a többi helyen a textilipar és a bőrfeldolgozás vezetett. Négy fontos ipar emelkedett ki: a takács-, kötélverő-, szúcs- és csizmadiamesterség. melyek területi eloszlása a következő képet mutatta: Járás neve Szűcs Csizmadia Kötélverő Takács Alsó járás 33 35 28 63 Felső járás 57 85 21 117 Középső járás 33 54 35 118 Te lecskai járás 22 50 15 102 Tiszai járás 119 135 22 165 Járások összesen 264 359 121 565 Szabad királyi városok 239 341 23 109 Egész megye 503 700 144 674 Az adatokból látszik, hogy a csizmadiák az összes iparos 11,78, a takácsok pedig 11,34%-át tették ki. A számok nagyságrendben meghaladják a kevésbé pontos Sopron megyei 1828-as összeírás adatait, de természetesen valamivel alatta maradnak a 20 évvel későbbi céhes összesítés mutatóinak.