Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Dóka Klára: Az árutermelő mezővárosi, falusi kézműipar a 19. században és a felvásárló kereskedelem

A területi szóródás nem mondható jelentősnek. A négy járásban összesen 224 település volt, melyek közül csak minden ötödikben éltek takácsok, Huszonkilenc helységben csak 1-5 képviselőjük dolgozott, akiknek nyilván több generáción keresztül itt voltak elődeik is. Tizenötnél több takács a következő településeken lakott: - Nemeskér (19 mester, 1 legény, 651 lakos) - Völcsej (22 mester, 2 legény, 952 lakos) - Kabold (22 mester, 7 legény, 1511 lakos) - Nagymarton (70 mester, 4 legény, 3274 lakos) - Nyék (36 mester, 3 legény, 1659 lakos) - Dőr (15 mester, 0 legény, 672 lakos) - Szilsárkány (22 mester, 1 legény, 1969 lakos) - Csepreg (26 mester, 3 legény, 2036 lakos) - Nagygeresd (64 mester, 20 legény, 461 lakos) - Szemere (67 mester, 15 legény, 764 lakos) A számok összehasonlításából látható, hogy e takácsok termelése több volt, mint amire a viszonylag csekély számú lakosság igényt tarthatott, és azt is megfigyelhetjük, hogy e távolabbi piacokra dolgozó mesterek egyes helységekben csoportosultak. A területi eloszlást a felvásárló kereskedők tevékenységével magyarázhatjuk, akik szívesen felkerestek olyan falvakat, ahol sok azonos foglalkozást űző kézműves élt. A szabómesterek száma 45 községben 347 volt, akik mellett csak 40 legény dolgozott. A számok önmagukban is azt mutatják, hogy a szabóiparban szélesebb volt a területi eloszlás, mint a takácsok esetében. A 45 községből összesen ötben találunk 15-nél több mestert (Kismartonhegy 17, Nyék 42, Nagymarton 65, Kabold 24, Szemere 65.) A 312 csizmadiából 38 Nagymartonban, 22 Dőrőn, 18 Nyéken, 45 Nemeskéren, 30 Szemerén élt. és összesen csak 59 legényt foglalkoztatott. A vargáknál (197 mester, 27 legény) nagy volt a területi koncentrálódás. A mesterek összesen 27 helységben éltek, köztük 18 Kábáidon, 63 Nagymartonban, 23 Nyéken. A felsoroltakból kiderült, hogy az iparosodott községek egy részében többféle tágabb piacra termelő ipar képviselve volt. Például Szemerén egyaránt éltek csizmadiák, szabók, takácsok, Kaidon vargák, takácsok, szabók, Dőrön, Nemeskéren takácsok, csizmadiák, Nyéken mind a négy említett szakma mesterei. Ez arra mutat, hogy a községekben járó kereskedők többféle árucikket is megvásároltak, nem specializálódtak egy-egy termék összegyűjtésére. Voltak azonban ellenkező példák is. Csepreg, Völcsej, Nagygeresd, Szovát községekben csak a takácsok száma volt magas.