Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Rémiás Tibor: Malmok Északkelet-Magyarországon a 19. század második felében. Az 1863. évi magyar királyi helytartótanácsi összeírás és a korabeli malomstatisztikai felvételek alapján

Nógrád malmainak 72,73%-át a patakmalmok tették ki. Településenként nem volt ritka a 2-3 vízimalom sem. A szécsényi járásban Ecsegen, Béren 5-5, Berczelen 4 kis vízimalom is üzemelt. I kövön leggyakrabban 6-7, ritkán 8-10 a. mérőt tudtak megőrölni. Kivételt csak a kékkői járás patakmalmai képeztek. Itt ugyanis 1 kövön P. Kaproncán 12, Kis Kürtösön 15, Felső Esztergály és Szentpéter községek malmai 16, de Kékkőn és Nagy Kürtösön még 25 a. mérő napi teljesítményt is elbírtak. A vármegye szárazmalmainak valamivel több mint 70%-a (70-ből 50) a szécsényi járásban volt. Legtöbb Kallón (4), Berczelen (4) és Erdő Tárcsán (3). A többi szárazmalmot bíró helységben egy-egy, ritkán kettő volt. Teljesítményük a napi 6-8 a. mérő gabona között mozgott 1 kőre számítva.

32 A két szélmalmot Csecsén és Erdő Kürtön (mindkét község a szécsényi járásban volt) írták össze. A hat hajómalom a kékkői járásban. Kis Orosziban (3) és Verőcén (3) horgonyzott, napi 4 a. mérő gabonát őrölve (1 kövön). A Heves és Külső-Szolnok vármegyei 1863. évi kimutatások nagy alapossággal készültek. Erre utal Fancsalnál (gyöngyösi járás) az alábbi bejegyzés: „Egy vízi malom alapzata le van téve", vagy Apcra (ua. járás) vonatkoztatva: „Egy szárazmalom van készülőben, mely 24 óránként 15 a. mérőt le fog őrölni"". A vármegye 2 gőzmalommal rendelkezett. A szolnoki 3 kövön 24 óra alatt 160-180 a. mérő gabonát volt képes megőrölni, ami évi

33 43 20048 600 a. mérő gabona megőrlését jelentette. Az egri gőzmalom korabeli teljesítménye nem adott, hisz 8 patakmalmával együtt (összesen 33 kövön) 246 a. mérő gabona napi őrlését jegyezte fel a város Polgármesteri Hivatala. A 8 vízimalom minimális napi teljesítményének (10-15 a. mérő) levonásával azonban az egri gőzmalom kapacitása a szolnokié alatt maradt. Szarvaskőn (mátrai járás) voit a vármegye egyetlen műmalma. Két kövön őrölve csak napi 30 a. mérőt tudott megőrölni. Vízimalmok tekintetében megoszlik a törvényesen egyesített vármegye.

34 A patakmalmok - 1 szolnoki malom kivételével, ami „víz hiányába(n) 3 év óta nem őröl(t)" - a hevesi részen, míg a hajómalmok kivétel nélkül a külső-szolnoki részen voltak. A Mátraalja sebes, gyorssodrásü és bővizű patakokban gazdag, amelyeken a malmok teljesítőképessége is nagyobb volt. Pl. Erdőkövesden, Istenmezején. Puszta Dorogiban, Maczonkán az összeíró ilyen megjegyzést tett: „Ha rendes folyásban nedves idő által víz elegendő van egy kő megőröl 24 óra alatt 56