Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Rémiás Tibor: Malmok Északkelet-Magyarországon a 19. század második felében. Az 1863. évi magyar királyi helytartótanácsi összeírás és a korabeli malomstatisztikai felvételek alapján

Az ekkor még nagy számban létező szárazmalmok központjai BácsBodrog (1253), Torontál (1048) és Szabolcs (713). A szabad királyi városok küzül egyedül Szabadkán 207, Kecskeméten 80, Zomborban pedig 75 ló, illetve „barom" meghajtású taposó-, tipró-, járgányosmalom, sőt kézi meghajtású malmok is működtek. A legtöbb szélmalom pedig a Jász-Kun kerületben (181), Csongrádon (67), Békésen (46) és Bács-Bodrogban (38) forgott. Ekkor még Szeged városában 8 szélmalom büszkén és tekintélyt parancsolóan magasodott. A 3. táblázat számadatai és százalékos kimutatásai világosan bebizonyítják, hogy még az 1860-as évek elején is a vizsgált régióban a vízimalmok (a patakmalmok 59,58%-kal, a hajómalmok 12,30%-kal) és a szárazmalmok (25,42%) dominálnak. Meglepő azonban, hogy a magyarországi műmalmok csaknem 20% -a erre a térségre esik. Az országos összesítés Zemplén vármegyében 4 mű és 1 gőzmalmot mutatott ki. Az 1863. évi kimutatás „közönségesnek" titulálta a hagyományos szerkezetű vízi-, száraz- és szélmalmokat, és „mesterségesnek" a gőz- és műmalmokat. A homonnai kerületben írták össze Zemplén vármegye összes „mesterséges" szerkezetű malmát, amely kivétel nélkül vízimalom volt: Hazsina alsó és felső malom. Nagy Kemencze malma, Kis Kemencze alsó és felső malom, Cziroka Bela alsó és felső malom. Cziroka Hosszúmező és Szinna malma. Az összeírás pontatlanságának lehetünk újból tanúi, hisz az említett 6 községben 9 „mesterséges" malmot jegyzett fel a homonnai kerület főszolgabírája, de az országos összeírásba már csak 4 mű- és 1 gőzmalom került be. Ha el kívánjuk választani az 1 gőzmalmot a műmalmoktól, amit az összeíró nem tett meg, akkor ezt a 24 óra alatt „amit a közönség hátránya nélkül a magas kormány részére megőrölhet" feltüntetett adatai segítségével tudjuk. A „mesterséges" malmok egy kivételével napi 5, illetve 6, pozsonyi mérő (PM) „életet" tudnak megőrölni, míg a Kis Kemencze felső malom 15 PM gabonát. Következésképpen ezt, a többi „mesterséges" malomtól háromszor nagyobb teljesítményű malmot tekinthetjük a vármegye egyetlen gőzmalmának, amelyet nagy valószínűség szerint mozgatható gőzgéppel hozhatták működésbe. A Kis Kemencze felső malom és a Hazsina alsó és felső malom 3-3 kőre, míg a többi „mesterséges" malom 2 kőre őrölt. Zemplén vármegye „közönséges" malmai nagy számuk ellenére már a 60-as évek elején sem tudták ellátni a falvakat elegendő őrleménnyel. Hunyor Sándor szolgabíró az „Észrevételek" rovatba saját kerületére nézve az alábbi megjegyzést teszi: „Az Újhelyi kerületben levő vízi-,