Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Rémiás Tibor: Malmok Északkelet-Magyarországon a 19. század második felében. Az 1863. évi magyar királyi helytartótanácsi összeírás és a korabeli malomstatisztikai felvételek alapján

Malmok Északkelet-Magyarországon a 19. század második felében (Az 1863. évi magy. kir. helytartótanácsi összeírás és a korabeli malomstatisztikai felvételek alapján RÉMIÁS TIBOR Az 1863-1906 közötti időszakot-amit ne kezeljünk merev határként - a magyar malomipar „fénykorának" tekinti a szakirodalom.

1 Jelen tanulmány kitűzött feladata a történeti Magyarország 7 északkeleti vármegyéje (Abaúj, Borsod, Gömör és Kis-Hont, Heves [és Külső-Szolnok], Nógrád, Torna és Zemplén) malomiparának a fent megjelölt időhatárok közötti vizsgálata. A kutatási eredményeket három részre osztva kívánjuk ismertetni. Először általános áttekintést adunk a 19. század második felének malomiparáról, amelyet a gőzmalmok előretörése

1 az ún. „hagyományos malmok" háttérbe szorulása

3 vagy az átváltás korszakának* is nevezzük. Majd az első (1863. évi) magyarországi malomösszeírás- vizsgált területünkre vonatkozó eredményeit közöljük, utalva annak hiányosságaira. Végül a közel 10 évenként ismétlődő (1873., 1885., 1894., 1906.) „nagy" malomipar-statisztikai felvételeket tekintjük át több szempont alapján, és a 7 felső-magyarországi vármegye tekintetében. A magyarországi malomipar fénykora. Magyarország ipari termelésében még a 18. század végén is a feudális termelési viszonyok között megrekedt gazdasági formák uralkodtak, úgymint a kézművesség, a céhes és a falusi parasztipar. Nyugat-Európában ekkor már az ipari forradalomnak a második szakaszát is meghaladták." Közép- és Kelet-Európa egyes országai a 19. század első felében érték el az eredeti tőkefelhalmozás csúcspontját, bár „Magyarországon már a 18. század végétől a kisárutermelés különböző formái mellett egyre nagyobb jelentőségre tettek szert az egyszerű tőkés kooperációk és manufaktúrák"

1 Hazánkban azonban a gépi nagyipar megelőző formái közül a manufaktúrák szerepe, amelyeket - Gyimesi Sándor fogalommagyarázatát elfogadva,

8 - a munkamegosztás kooperatív, a kézi erővel végzett munka és a tőkés viszony jelenléteként fogunk fel, Nyugat-Európához (főleg