Gál-Mlakár Viktor: Komlóska-Pusztavár (Múzeumi Mozaik 9. Miskolc, 2008)
A TOLCSVA NEMZETSÉG A várat építtető Tolcsva nemzetség tagjai írott forrásokban a 13. század közepén tűnnek fel. Az 1255 körül élt Tolcsvai Langeus (Langmus de Tolchvd), és az 1266-ban emk'tett Tolcsvai Uz (V\ de Tokhud) egy 14. századi oklevél tanúsága szerint közös őstől K omlóska-Pusztavár romjai a 2Íd|npléni hegyséi: egyik déli, 426 m magas csúcson helyezkedned el. Az erősség szokadan alapYa^i formájáv^lf egyedülállónak számít hazánk váréj^^etben^-^z andezit sziklák alkotta hegytető plató jât^abarcsba rakott kőfalakkal keríttette körbe a várat építtető Tolcsva nemzetség. A várudvar területén elhelyezkedő két természetes eredetű, csonkakúp alakú kiemelkedés tetejére kör alaprajzú tornyot emeltek, míg a hegytetőt keresztülszelő szintén természetes eredetűnek tartott — kelet—nyugati irányú — árok északi oldalán egy falat építettek, kettéosztva ezzel a vár területét. A középkorban Sólymos névvel illetett erősség Komlóska településének déli végétől vagy a falu közepén fekvő görög katolikus templom mellől induló, közepes nehézségű turistaúton, kényelmes tempóban 50—60 perc alatt érhető el. Pusztavár romja az 1990-es évek második felében került a tudományos várkutatás érdeklődésének középpontjába. 2001— 2004 között a Miskolci Egyetem BTK muzeológia szakos hallgatóinak részvételével, Feld István régész szakmai irányításával továbbá e sorok írójának közreműködésével került sor a vár egy kisebb, szondázó jellegű ásatására. A régészeti kutatást megelőzően már elkészült a vár szintvonalas felmérése is Nováki Gyula és Sándorfi György munkájának köszönhetően. Az 1997-es felmérés első ízben Tamás Edit, Komlóska falu történetét bemutató monográfiájában került közlésre.
