Gál-Mlakár Viktor: Komlóska-Pusztavár (Múzeumi Mozaik 9. Miskolc, 2008)

önálló nemzetségként definiáló nemesi családok, függetlenségük és hatalmuk szimbolizálása végett maguknak várat építtetnek. Mint láttuk, a Tolcsváknak a 13. század végén rendelkezésükre állt olyan nagyságú anyagi erő, melyen toronyai birtokukat visszaválthatták, eseüeg várukat felépítethették. Elképzelhető azonban, hogy Károly Róbert egy másik, azóta már elveszett oldevelében adott engedélyt erősség építésére, amikor 1312-ben Tolcsvai Uzának hű szolgálataiért Kenézlő falvat is adományozta. A várban folytatott régészeti kutatás eredményeként felszínre került kerámiaanyag feldolgozása során megállapíthattuk, hogy az erősség építési idejeként a legmegfelelőbb időpont a 13-14. század fordulója, vagy inkább a 14. század legeleje határozható meg. z alapvetően csak szondázó jellegű ásatás során J- A~l 1 kutatóárokkal vizsgáltuk a várudvar területén a falaknak futó rétegsorokat, és a déli kerek toronyhoz kapcsolódó épületegyüttes alaprajzi szerkezetét. A kutatás során sikerült információt nyernünk az építési-falazási technikáról is, mely talán a hasonló korú és terepi körülmények között épített váraknál általánosan elterjedt lehetett. A törtkőből habarccsal rakott falakat a plató szintjénél mélyebben, már a hegy oldalában elkezdték építeni. A falak építése közben ill. a teljes magasság elérése után folyamatosan töltötték fel a vár belső területét, mely így a tornyok felé egyenletesen emelkedik. Ezt a feltételezett építési szintet — egy vékony habarcsos csík formájában — csak a vár északnyugati részében nyitott kutatóárkunkban sikerült megfigyelni. A vár kapuját már a kutatás elején - a terepi adottságokat figyelembe véve — a déli várrész délkeleti részén sejtettük. Kibontása után előkerült az 106 cm A RÉGÉSZETI KUTATÁS EREDMÉNYEI