Szörényi Gábor András: Tíz év várkutatása B.-A.-Z. megyében (Múzeumi Mozaik 6. Miskolc, 2006)

és egyben összekapcsolta a palota termeivel. A nyilazói riolittufából készült késő reneszánsz díszítések pusztulása olyan mértékű volt, hogy sürgős beavatkozást, restaurálást igényelt. Három reneszánsz ablak, a dupla íves ablak és erkély elemeinek kőcseréje készült el. A múlt rétegeit megőrző épületegyüttes állapota országos figyelem központjába került az utóbbi évtizedben. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy műemléki helyreállítása nem állt meg a Vörös-torony munkálatait, restaurálását követően, hanem továbbhaladt, sőt új eredményeket is fel tudott mutatni. A műemléki helyreállítás utolsó nagy szakasza 2003-ban zárult le, ám a közeljövőben tovább folytatódnak a munkálatok, 2006-ban a délnyugati sarokbástya és a déli kazamatás vár(os)fal kutatásával, helyreállításával, valamint a történeti kertek revitalizációjával, melynek előzményekénr újabb régészeti kutatásokra nyílik alkalom. Sólymos vára (Komlóska) Sólymos várát a Zempléni-hegység déli részén, Erdőhorváti és Komlóska között, egy 426 m magas bazaltos sziklatömbök alkotta kiemelkedés platójára építtette hatalmi szimbólumként és mentsvárként a Tolcsva nemzetség. A 2001-2004 között Feld István és Gál Viktor vezetésével végzett,

19 alapvetően szondázó jellegű régészeti