Szörényi Gábor András: Tíz év várkutatása B.-A.-Z. megyében (Múzeumi Mozaik 6. Miskolc, 2006)

ám itt olyan vastag a feltöltés, hogy terepi jelenségeket alig figyelhettünk meg; a rekesztőfal északi oldalából kiinduló falcsonk és a folytatásaként azonosítható földsánc mindenesetre erre enged következtetni. A történeti forrásokból és a fegyverleletekből tudjuk, hogy a 15. század közepén megnőtt a vár stratégiai szerepe, többször cserélt gazdát. Ennek természetes oka a husziták közelsége és a polgárháborús időszak volt. A harci cselekmények miatt feltehetőleg további erődítésekkel láthatták el a várat. Ilyen hozzátoldott erődítés felszíni nyomait vélhetjük az északkeleti oldalon. Ezen periódus felszíni nyomát feltételezhetjük az északkeleti hosszanti földsáncban. Északi végében egy négyszög alakú építmény markáns nyomát tapasztaltuk. Elhelyezkedése alapján kapuvédő funkciót látott el. A vár legkevésbé értelmezhető felszíni elemei a perifériáján találhatóak. Mégis valószínűsíthető az utólagos építésük. A kapuvédő épület elé egy, a vár többi eleméhez képest nagyméretű erődítést emeltek. Szabálytalan ötszög alaprajzú elővédmű falait véljük a markánsan jelentkező földsánc alapján, amely formájából adódóan már alkalmas lehetett a tűzfegyverek elleni védelemre. Ezért datálhatjuk már a 16. századra. Itt kell megjegyezni a várba vezető út terepi elemeit is. A középkori ún. mélyutakról már a nevük elárulja a felszíni megnyilvánulásukat. A mai felszínbe keréknyom szélességű lapos teknőként mélyednek. A Csorbakőre felfutó egykori út nyomát szinte teljesen végig azonosíthattuk a felszínen. A korabeli út kelet felől közelítette meg a várat. Ezért is indokolt a vár keletről történő erődítése. A felszíni nyomokat a belsővárig követhetjük. Innen a meglévő falak segítségével már rekonstruált falszorosban érhette el a palotát. A terepjelenségek valószínűsíthetősége azonban nyilván egy elvi rekonstrukciós lehetőség, annak bizonyítása és pontosítása csakis régészeti feltárásokkal történhet majd meg a jövőben. A középkori várak szerepének vizsgálatakor nem elhanyagolható tényező, hogy mit láttak a várból és honnan láthatták a várat. Ennek vizsgálatára készítettük el a megye