Szörényi Gábor András: Tíz év várkutatása B.-A.-Z. megyében (Múzeumi Mozaik 6. Miskolc, 2006)

tőségeink tehát olyan területeken vannak, ahol a lelőhely elpusztulását, esetleg felhagyását követően erdősödés történt és az mind a mai napig erdővel fedett. Bár itt is számolni kell bizonyos mesterséges és természetes eredetű rombolással, mint az erdőművelés, vagy a fák esetleges kidőlésének nyomai, de ezen erodáló folyamatok nem olyan mértékűek, mint az évről évre mélyszántó mezőgazdaság. További előnyt jelent, hogy a várak egykori nagyméretű építészeti szerkezetei pusztulásuk után is jelentős terepalakulatot hagynak hátra: ilyenek az egykori falakból születő földsáncok, a középkori mélyutak, vagy a töredékesen megmaradt falcsonkok. Szuhogy felett Csorbakő várában is hasonlóan szerencsés állapotok vannak. A várat és környezetét közepesen bozótos gyertyános-tölgyes erdő fedi a kora újkor óta napjainkig. Itt tehát erdő által védett részletgazdag domborzati fedettségű területtel álltunk szemben. A terepjelenségek elemzésének elsődleges és nélkülözhetetlen forrása az adott terület precíz geodéziai felmérése. Csorbakőn 2002 februárjában végeztünk geodéziát. A mérési adatok alapján így lehetővé vált a várrom és a környezet pontos térképének elkészítése. Ezen felméréssel megkaptuk a vár utolsó periódusának felszínre vetített képét, amely így még egy nyers forrás volt. A geodéziai alaptérképet térinformatikai módszerekkel tettük elemezhetővé és ábrázolhatóvá. Ezt követően a geodéziai felmérés összesítő képét megpróbáltuk periódusokra bontott elvi építési korszakokra lebontani. A ma meglévő terepjelenségek alapján az építési periódusok elkülönítésére a hasonló jellegű környékbeli várak alaprajzi fejlődését vettük alapul. így a történeti és topográfiai adatokat vethettük össze a geodéziai eredményekkel. Csorbakőn a források alapján négy nagyobb korszakot különíthetünk el, ezek terepjelenségeit kellett tehát megkeresni. Az első periódusban a Tekes nembéli Ládi Csorba Miklós 14. századi kisvárát különíthettük el. A 13-14. századi kisvárakra jellemző a földrajzi helyzete: hegyge-