Veres László: Magyar népi boros- és pálinkásüvegek (Múzeumi Mozaik 1. Miskolc, 2003)

máját megtörni. Hogy milyen üvegek válhattak egyegy huta termelésében meghatározóvá, ezt komoly mértékben befolyásolta a felvevő piac (pl. történelmi borvidékek, kisnemesi települések, a pálinkaivás szokásának felerősödése stb.) nagysága, gazdasági ereje és az itt élő népesség összetétele egyaránt. A piac a termékek funkcióján, formáján túl hatással volt a hutákban gyártott üvegek díszítésére. Gondoljunk csak a bakonyi kisnemesi településeken elterjedt gravírozott díszű üvegekre, a Párád környéki falvakban egykor oly gyakori kék színű üvegekre, vagy pedig az Alföld északi részén elterjedt színes zománcfestésű termékekre.

20 A parasztság termelést befolyásoló szerepe azonban csak korlátozott mértékű lehetett, ha figyelembe vesszük az üveggyártás technikai követelményeit, sajátosságait, melyek a 17—19. században jellemzőek voltak. Tulajdonképpen ezek hatásaiért nem sorolta hosszú ideig néprajztudományunk az üvegből készült használaű tárgyakat a népművészet körébe. Az üveggyártás technikai sajátosságai, a termelés magasabb szervezettségi szintje és a néprajztudomány szemlélete szorosan összefüggő kérdések, amikor azt a folyamatot vizsgáljuk, hogy miként válhattak a közhasználati üvegek népművészeti tárgyakká. A 20. század első felében — és természetesen a 19. század végén a népművészeti kutatás a sajátosan paraszti, autochton műfajokat kereste, vagyis a nemzeti kultúra megalkotásához a sajátosat, az eredetit, csak a nálunk meglévőt vette figyelembe.

21 Az üvegmúvesség viszont eléggé „nemzetközi" volt. Az üvegtárgyakkal szembeni bizalmatlanságot fokozta az is, hogy ezek az üvegek ugyanúgy lehettek a nemesség, a módosabb polgárság mindennapi életéhez szorosan kötődő tárgyak, mint a parasztságéhoz. Vajon nem egy „magasabb" kultúra eleme fedezhető fel az üvegekben? Egyáltalán az üvegműves20 Veres JL, 1986. 129-133. 21 Erre vonatkozóan 1. Báíky Zs.-Györffy l.-Viski K., 1928. munkában megfogalmazott népművészet szemléletet.