Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 7. Sárospatak és környéke (Miskolc, 1992)

födémes, torokgerendás fedélszékű tetőzete két végén kontyolt, fedése lépcsőzetesen rakott zsúp. Minden helyisége döngölt földpadozatú. Alaprajzi beosztása szoba-konyha-istálló. A lakóház érdekessége, hogy Magyarországon egyedül itt maradt meg eredeti formájában a szobai kabolás kemence, mellé épített zárt tűzhellyel. A kürtő a füstöt a konyha hátsó részét borító szabadkéményen keresztül vezeti ki a szabadba. A konyhát vékony fal választja ketté füstölőre és előtérre. Az épület külső megjelenése egyszerű, dísztelen. 1980 óta tájházként látogatható, berendezése a századforduló hegyközi szegényparaszti lakáskultúráját mutatja be. Cs.M. REFORMÁTUS TEMPLOM OLASZLISZKA MJ Szent István u. Az „olasz" vendégnépekkel betelepített falut IV. Béla 1248-ban a szepesi prépostságnak adományozta. Az adományt 1423-ban Zsigmond király megerősítette. A középkorban olasznak mondottak minden újlatin nyelvet beszélő népet, a liszkai betelepítettek valószínűleg vallonok voltak. Feltételezés szerint ők honosították volna meg Tokaj-Hegyalján a szőlőművelést. A község 1416-ban vásártartási jogot kapott. Az 1567. évi összeírás szerint, az előző évben, tatárok feldúlták. A copf stílusú templom alapkövét 1784-ben helyezték el, az építést 1787-ben fejezték be. Déli homlokzata előtti tornyát csak 28 méter magasságúra magasították 1808-ban. Ugyanebben az évben készült el a templom berendezése, a szószék, a padok és a stallum is. 10x22 méteres belső terét kazettás famennyezet fedi. Ennek - valószínűleg festett - felületét 1890-ben egységesen barnára lefestették. Az eredeti festést a faragott szószék, rusztikus megfogalmazású koronája őrzi. Ez utóbbi 1789-ben készült. A templomban található egy tábla, amelyen az olaszliszkai prédikátorok neve van felírva 1525-től 1944-ig. Ötvöstárgyai koraiak, serlege 16. századi, pénzes poharai 17. századi, úrasztali tányérja 1704-ből datált. Sz.J. RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM OLASZLISZKA M Szent István u. A vallon „olasz" telepesekkel a 12. század végén benépesített egykori mezőváros plébániatemploma a 14. században épült gótikus stílusban. A 18. században keleti irányban megtoldották és beboltozták, átalakították. Az erőteljes főhomlokzat előtt álló torony sarkain gótikus armírozás. A torony a körbefutó erkély konzoljainak magasságáig gótikus. Ugyancsak gótikus a toronyalj pálcatagos, csúcsíves bejárati szabad nyílása. A bejárat fölött későreneszánsz feliratos táblák. Középen Dániel Stenczel eperjesi mester 1634 évszámmal datált, körzőscímeres emléktáblája. Jobbról a torony állítólagos alapjaitól való építése 1632. augusztus 26-i